Radnóti Miklós
Gyökér
A gyökérben erő
surran,
esőt iszik, földdel
él
és az álma hófehér.
Föld alól a föld fölé
tör,
kúszik s ravasz a
gyökér,
karja akár a kötél.
Gyökér karján féreg
alszik,
gyökér lábán féreg
ül,
a világ megférgesül.
De a gyökér tovább él
lent,
nem érdekli a világ,
csak a lombbal teli
ág.
Azt csodálja,
táplálgatja,
küld néki jó ízeket,
édes égi ízeket.
Gyökér vagyok magam
is most,
férgek között élek
én,
ott készül e
költemény.
Virág voltam, gyökér
lettem,
súlyos sötét föld
felettem,
sorsom elvégeztetett,
fűrész sír fejem
felett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése