Eredeti neve
quintilis, minthogy a márciussal kezdődő régi római kalendáriumban az ötödik
hónap volt. Csak Julius Caesar óta, ép az ő tiszteletére lett július; a
hatalmas imperátor születési hónapja. Caesart leszúrta Brutus, birodalmának
alapköveit szétdúlta az idő, de emlékét évezredeken át megőrizte a július neve.
E hónapban már a nappalok fogynak s a Nap az Oroszlán jegyébe lép.
A meteorológusok
Nyárhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának
nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Tehéntor (Aratás) hava elnevezést
használták júliusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Jakab
hava. E hónapban már a nappalok fogynak; a Nap e hónap 23-a tájában az Oroszlán
jegyébe lép.
Népi
megfigyelések:
ha július nem főz,
szeptembernek nem lesz mit ennie
Sarlós Boldogasszony
napi eső Lőrinc-napig tart
ha Mária-Magdolna
napján szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy ártalmas
ha Anna napján a
hangyák bolyokat készítenek, úgy csapadékos tél lesz
Ernő napi eső langyos
telet hoz
Népi mondóka
Esős Illés rossz,
mert áldást nem hoz.
Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.
Anna asszony reggele
már hűvös, ne játssz vele.
Mihelyt a pók széttépi hálóját,
Jön a felhő, s rögtön tartós esőt ád.
Mit jövendöl a 100
éves naptár?
Jó időt remélhetni, ha napnyugtakor jó idő volt, ha csalogányok
szorgalmasan énekelnek, ha reggel és este a füst egyenesen felszáll, ha az eső
köddé változik.
Rossz idő lesz, ha napfelkeltekor égiháborúk vannak, ha a kakasok napszentület
után kukorékolnak, ha a tyúkok szomorúak.
Július 2. - Sarlós Boldogasszony
A nap elnevezése utal
az aratás egykori módjára, amikor még a nők arattak sarlóval. Tápén e hagyomány
emlékére ezen a napon gyógyfüveket vágtak le sarlóval, amit azután
megszenteltettek. Szokás volt az aratás szertartásos megkezdése is, hogy azután
másnap ténylegesen hozzáfogjanak a munkához. Például Szil faluban (Rábaköz)
elmentek a misére, az aratószerszámokat a templom falához támasztották. Ezután
kimentek a földekre, a búzában vágtak egy rendet, majd hazamentek.
Elszórt adatok
utalnak arra, hogy ezen a napon is tilos volt a kenyérsütés, például
Zagyvarékason, Doroszlón.
Július 13. –
Margit
Aratási névünnepüket
az időjárás előrejelző néphiedelem negyvenes napnak tartotta. Sokfelé Mérges
Margitnak nevezték, és volt, ahol Pisis Margitnak csúfolták, mert többnyire
esőt, zivatart hozott, ami ha bekövetkezett a későbbiekben is megzavarhatta az
aratást. A megfigyelést tudományos tapasztalatok is valószínűsítik, hiszen a
Medárdi monszun utóhatása sokszor könnyen birokra kelhetett a perzselő
forrósággal.
Július 15. –
Henrik
Henrik napján
emlékeztek a vallásosabb hívek a tizenkét apostolra. Apostolok oszlása, -
mondogatták olyankor, ha mennydörgéses vihar támadt, annak reményében, hogy az
égiháború hamarosan szétoszlik, és a kaszások folytathatják az aratást.
Egyébként a háziasszonyok próbaképpen, ezen a napon sütötték az új lisztből az
első kenyeret.
Július 20. – Illés
E napon munkatilalom
volt, mert attól tartottak, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsap a
villám, a termést pedig elveri a jég. A gazdálkodók féltek ettől a naptól, hogy
a vihar szétveri vagy a villám felgyújtja az asztagot, a kazlakat. Volt olyan
hiedelem is az Ormánságban, hogy akin Margit vagy Illés napján varrt ruha van,
abba belevág a villám.
Gyimes-völgyi magyar
elbeszélés szerint Illésnek nem szabad megtudnia, hogy mikor van a neve napja:
„Örökké érdeklődött a többi szentektől Illés, hogy mondják meg, mikor lesz az ő
nevenapja, hogy ő lőjön. De a többi szentek eltagadták, de azért méges ő
tájékozódik, vaj előbb, vaj utóbb, de tennap eltalálta, mert jókat lőtt”
(Bosnyák S. 1982: 107).
Vásárosmiskén azt
mondják mennydörgéskor, hogy Illés abroncsolja a hordókat, Csíkdelnén úgy
tartják, hogy ilyenkor Illés szekere zörög. Székelykevén úgy vélik, hogy az
Illés-napi eső miatt lyukas mogyoró és dió terem. Július végének viharos
időjárására utal az Újkígyóson és Doroszlón is emlegetett szólás: „Illés meg
Jakab Annát kergeti” (Penavin 1988: 144).
Július 22. – Mária
– Magdolna
Szokás volt a
kislányok hajából ezen a napon egy keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön.
A bácskai Felsőszentivánban sütőlapátra ültetve vágtak le a hajból, amit
titokban ástak el, nehogy rontani lehessen a hajszállal.
Szeged vidékén nem
tartották Mária Magdolna napját sütésre, mosásra alkalmasnak. Szajánban
egyenesen tiltották e munkákat.
Időjárásjósló
hiedelem is fűződik e naphoz. Kiskunfélegyházán úgy hitték, esnie kell az
esőnek, mert Mária Magdolna siratja a bűneit.
Július 25. – Jakab
Jászdózsán úgy
tartották, hogy a Jakab-napra kelt csirkék gyorsan nőnek. Ilyenkor szedik ki a
fokhagymát.
A Jakab-napi időből
különböző módon jósoltak a várható téli időjárásra. Székesfehérváron úgy
vélték, hogy Jakab napján virágzik a hó, mert ha ilyenkor sok a felleg, akkor a
télen sok hó lesz. Tápén a Jakab-napi északi szélből hideg telet jósoltak.
Doroszlói megfigyelés szerint: „a zab aratását Jakab-napig be kell fejezni,
mert ami gabona Jakabnapig kint marad, az kint is veszik” (Penavin 1988: 115).
Július 26. - Anna
A kender töve Anna
napján szakad meg, ezért ilyenkor kezdték a kender nyűvését. Szép idő esetén e
napon szedték az ún. annababot. Medvesalján Anna-nap előtt egy héttel kell
kiszedni a hagymát, mert akkor tovább eláll. A Drávaszögben is ekkor szedik ki
a vöröshagymát. Doroszlón és Topolyán úgy vélik, hogy Anna a kötényében hordja
a bogarakat, ilyenkor rajzanak a legyek, s ahol nyitva talál ablakot, ajtót, ott
bedobja.
A Szent Annának
szentelt kedd évszázadok óta asszonyi dologtiltó nap. Szent Annát Szeged
környékén Kedd asszonya néven is emlegetik.
Anna kedvelt
névünnep, melynek mulatsággal, bállal való megünneplésére ma is virágzó
szokásként említhetjük a füredi Anna-bált.
*
Kert – július
A természet asztala
már gazdagon terítve van. Érnek a gyümölcsök, szedhetőek a különböző finom
zöldségek.
A
legfontosabb júliusi teendők közé tartozik száraz időjárás esetén az öntözés,
és a növények által felvett tápanyagok pótlása.
Nagyon
fontos, hogy az öntözéseket megfelelő időben végezzük. Tűző napon a lombos
dísznövényeink levelei megperzselődhetnek, ezért kerüljük a dél körüli órákban
a víz kijuttatását, inkább kora délelőtt, illetve késő délután és este
öntözzünk. Fokozottan figyeljünk a balkonládáink, és cserepes dísznövényeink
öntözésére. Ezeknek a talaja a nyári melegben sokkal gyorsabban szárad ki, mint
a szabadföldbe ültetett növények. A gyepfelületek nagy hőségben szintén gyorsan
száradnak, ezért ha szép pázsitot akarunk, a fűvel borított felületeket is
intenzíven öntözzük.
Nyáron
a tápanyag-utánpótlást a gyepfelületeken, az egynyári- és a virágzó növényeknél
fontos elvégezni. Erre azért van szükség nyár közepén, mert a fű ilyenkor
intenzíven fejlődik, egynyári virágaink pedig a folyamatos virágzás miatt élik
fel a tápanyagokat. A virágzó dísznövényeknél a magas kálium- és foszfor
tartalmú, a gyepnél, illetve a levéldísznövényeknél pedig a magas nitrogén
tartalmú műtrágyákkal kell pótolni a tápanyagokat.
Fontos a gyomtalanítás
és a talaj lazítása is.
Ha eddig nem tettük
meg, vessük el a kétnyári virágokat is, az árvácskát, százszorszépet, török
szegfűt, mályvát, gyűszűvirágot, stb. Augusztus végére kellően megerősödnek és
kiültethetők, következő tavasszal pompásan virágoznak.
A liliomhagymákat
ilyenkor is ültethetjük. Főleg a madonna-liliom hálálja meg a mostani ültetést.
A málna gubacsdarázs
ellen is védekezni kell már, mert gyakorta megfigyelhető a hosszú hajtásokon a
sok gubacs.
A nőszirmokat
ültessük el a kívánt helyre, majd alaposan öntözzük be, hogy minél hamarabb
begyökeresedjenek.
*
Szeretettel köszöntjük a hónap születés és névnaposait, ünnepeltjeit.
Sok boldogságot kívánunk!
