Maszong József
Csillagszekéren
Ma éjjel kerted alatt
kószál
gondolatom.
Tekintetem a horizont
kékjén kutatón,
minden csillag csak
nekünk ragyog.
Teremtő mintha nekünk
fényezte volna
a sok ezer csillogó
gyémántot,
tündökölve világítson
utunkon,
gondolat szárnyal a
fellegeken át,
feléd röpíti lelkem s
szívem minden sóhaját,
vállad átkarolva
csillag-szekéren utazok véled
az éj csak a miénk
csodájával szépségével,
mint csillag, annyi
csókot, ölelést váltva,
s a szekér suhanón
álmunk nyoszolyája.
Az égi úton egymást
átkarolva,
szemedtől
megittasodva
összesimulva
merülök el
álomba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése