Szomorúfűz
Indul a holnap
Az este ráterül a
horizontra, bársonykék baldachin borítja az égboltot. Elcsöndesül a világ. Az
éjszakákban hűvösen fénylő csillagok.
Kitágul az égi
pupilla, kivirágoznak a kék, a zöld, a sárga színek, tobzódnak (a májusban) az
ég festőpalettáján ragyogva. Nedves arany-zöld a Föld.
Kelet felől bús,
szomorú árnyakat oszlat az arany ruhát öltő Nap. Szétnyílik a láthatár végtelen
kárpitja, szétfolyik az aranysugár, - csobogva az azúrkékségből.
A vonalak elindulnak,
futnak szerteszét. Göndörödő bárányfelhők oszlanak szét, játékosan futkározva.
A hangok is
gomolyognak, a csönd is felébred. Dallamos himnuszt énekelve madárkoncert zeng
a ragyogó látóhatár alatt. Ringató, lengedező szél oson a rónán, táncolva
lengeti a magasra nőtt füveket. Harmatgyöngyöket szárítva a levelekről,
szirmokról, minden egyes fűszálról. A fák ünnepi ruháján aranysugarak törnek át
az örömet adó Napból.
A fényben
pipacsszirmú földek fürdenek, búzavirág kékje virít messzire.
Bogarak zsongnak, pillangók
libbennek a virágok felett.
Minden apró élőlény
fürdik az égi óceánon tüzet rakó napsugárban.
Az utcákon dobban az
élet - indul a holnap.
http://www.youtube.com/watch?v=lh0AxD5GGTc
VálaszTörlés