Dr. Szeicz János
Bánatos szonett
Ábrándoztál értelmes
létről,
hevültél örök szerelemért,
de sok eltékozolt év után
vak reménykedésed véget ért.
Most hallod a sors orgonáján
a világ idegtépő zaját.
Eddig hitt igazságról lehull
a fátyol, és látod rút baját.
Milliókat gyötörnek sebek,
kik bosszútól fűtve döntenek
szép márványfalakat.
Ostobák rombolását látod.
Hát eleged van! Már nem is bánod,
ha élted megszakad.
hevültél örök szerelemért,
de sok eltékozolt év után
vak reménykedésed véget ért.
Most hallod a sors orgonáján
a világ idegtépő zaját.
Eddig hitt igazságról lehull
a fátyol, és látod rút baját.
Milliókat gyötörnek sebek,
kik bosszútól fűtve döntenek
szép márványfalakat.
Ostobák rombolását látod.
Hát eleged van! Már nem is bánod,
ha élted megszakad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése