Koszpek Ferenc - Valentin-napra

Koszpek Ferenc

Valentin-napra

Éles kés szúr a szívembe,
Nap mint nap Te jutsz eszembe.
Mért kellett, hogy vége legyen…
Égbe kiáltom: SZERELEM!

Gondolatban Veled vagyok,
Melegítesz, s meg nem fagyok.
Igazán, s nagyon hiányzol…
Nem más, a szívem hiányol!

Durva volt, ahogy elváltunk,
Igen. Semmire nem vártunk.
Galád módon elhagytalak…
SZeress újra, s megtartalak!

Eljuthatunk mindenhova,
Reményünkön innen, s tova.
Ezer, s egy álmot láthatunk…
Talán egyszer még járhatunk.

Látlak, ahogy ott jössz felém,
Elmosolyodsz, és Tőled én.
Kellemes látvány szememnek…
Tőled férfiak szenvednek!

Érted én bármit megtennék,
Gondoskodnék, és szeretnék.
EGY lennél, akit szeretek…
De nélküled most szenvedek!