Szomorúfűz
Béklyóba …
Csábít a messzeség,
De hova is mehetnék.
Bilincseim merevek,
Gátjaim béklyóba
kötnek
Szívem mélyéről
Messze szálló
sóhajok,
A határtalan végtelenbe:
A múló idő átölel
Lelkembe zárt vágyaim
Végleg megfakultak,
Örök emlékként
Álmaim mélyén
maradnak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése