Kováts Péter - Úgy mint én

Kováts Péter /Skorpió/

Úgy mint én

Senki se szeret úgy mint én.
Itt ülök, dörgölöm a szemem,
mert lelkem nélküled
látod magányba vetkezett.
A mancsom mögül azért kilesek,
mosolyogsz-e rám egy keveset,
és elhiszed-e hogy úgy mint én
senki se szeret.
Mert van ki azért szeret
mert gyönyörű a szemed.
Van ki azért,
mert mosolyod a mennybe vezet.
Van ki szereti arányos testedet.
S van ki bulizni szeret veled.
Van biztosan ki szeretné
az életét leélni veled,
s van tán olyan is ki
csak ágyba bújna veled.
De úgy mint én
nem szerethet senki sem
mert én a létezésed szeretem.
Lásd most
szakadt mackós magányomban
itt ülök nélküled
és szép sem vagyok,
a bundám is viseletes,
semmi másom sincs nekem,
mint-e szerelem,
kicsit szomorú, meg bánatos,
de ez érthető azt hiszem.
Hát itt ülök csak csendesen,
hüppögök, és dörgölöm a szemem.
Ki felvidíthatna, ha akarná
csak Te lehetsz kedvesem.
Mert hidd el senki,
senki sem szeret
úgy mint én!
Legalább is azt hiszem.