Válóczi Szilvia
Reggel
Hajnali pírban
játszik a reggel hírnöke. Magasra és messzire dobja sugarait. Szemérmesen öleli
az erdő bársonyát. Szirmokat bont az illatos levegőben. Lüktetve dobog ez érzék
felhőkbe zárt kacaja. Új nap virrad, lelkekben éled a mennyek kapuja. Szemet
kápráztat, s szívekbe oltja a boldogság minden kincsét…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése