Hatházi Áron - Titok

Hatházi Áron

Titok

Oly titokban kívánnak múlni bennem a szavak,
hogy észre sem veszem.
Oly közel ring, fú a halál, míg megrepedt kezem
a kezedbe teszem.
Milyen nagy világ!
Elvesztem valahol benned,
s most keresem
rettegő magamat.
Milyen szép szemeid!
Elbújok beléd, százszor
álmodom meg két
karodban álmomat.
Oly titokban
emelkednek fel
szememben
a kőfalak,
hogy nem is fáj.
Oly titokban
fogok eltűnni,
észre sem

veszed,
észre sem

veszem,
nem
is
fáj.