2016. július 26., kedd

.kaktusz - Hétköznapi ember múzsája



.kaktusz
Hétköznapi ember múzsája

Tudod, arra gondoltam,
talán nem csak a költőknek,
a művészeknek,
a nagyot alkotóknak van múzsájuk,
hanem a hétköznapi embereknek is,
nekik hétköznapi múzsájuk van,
mikor ketten megszeretik egymást,
sokszor nem is azt a másikat,
hanem a beleképzelt tulajdonságokat szeretik,
nekik kedves tulajdonságokat,
azt táplálják, nem a valódit,
szeretetet tükröz a szem,
de nem a másik szeretetét,
hanem a belé ültetett erényekét,
s ő elhiszi,
mert a jót olyan jó elhinni,
pedig az a virág nem is az övé,
az csak egy képzelt mag képzelt virága,
nem hozzá tartozik,
mégis, a nem neki való talajban
elkezd virágozni,
de ha egyszer kifárad a szem,
nincs többé hatalma a másik felett,
akkor ő visszazuhan oda,
ahonnan valaha elindult,
jön a kiábrándulás,
pedig nem történt más,
nem volt semmi becsapás,
csak a múzsa halt meg,
csak annyi,
hogy nincs újabb költemény,
a költő nem költő már,
a különlegessé emelt
nem lesz többé különleges,
talán, ha nem illúzió lett volna,
talán, ha ott az út elején,
valaki önmagáért szereti meg,
a szárnya is kinőhetett volna,
így szegénynek
csak a képzelt szárnya tört
apró darabokra.

2008.febr. 13.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése