Szakáli Anna
Templom vagy
templom vagy,
melyhez út vezet,
kapudban állok,
gondolkodom
melyhez út vezet,
kapudban állok,
gondolkodom
arcom ráncaira
ráült az út pora,
tüdőm apró sejtjei
kilökik magukból
a szennyet,
lelkem tisztulást nyer
ráült az út pora,
tüdőm apró sejtjei
kilökik magukból
a szennyet,
lelkem tisztulást nyer
gondolkodom
mit mondjak,
ha aranytrónusod
előtt vacogva állok
mit mondjak,
ha aranytrónusod
előtt vacogva állok
kire, mire foghatom
évszázados bűnünk,
ha csontjaimra ráront
évszázados bűnünk,
ha csontjaimra ráront
a széthúzás mocskos
igájának terhét,
kire rakhatom
igájának terhét,
kire rakhatom
halkan lépek,
ne múljon gyorsan a perc,
az áhítat ne tűnjön tova,
mert engem vársz
ne múljon gyorsan a perc,
az áhítat ne tűnjön tova,
mert engem vársz
itt és mindenen túl,
együtt tebenned,
hogy érintésed nyomán
felépüljön az oltár
együtt tebenned,
hogy érintésed nyomán
felépüljön az oltár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése