.kaktusz
Szeretetben …
Tudod, arra
gondoltam, hogy
a szeretetben,
a mindent megbocsátó
érzésben
az a csodálatos,
hogy az ember
megtehet bármit,
a világon lehet a
leggonoszabbik,
ha ki is veti magából
a világ,
ha mindenki csak
megveti már,
ha a vétke annyi,
hogy a pokol tüzét is
kiérdemli,
az érte indult
szeretet megmarad akkor is,
nem csalódik,
nem fordul vissza
lemondón,
a szeretet eltűr
mindent,
mindent elvisel,
a szeretet meg nem
hal soha,
de benne a
legcsodálatosabb
mégis az,
hiába, hogy nincsenek
feltételei,
nincsenek elvárásai,
hiába, hogy nem
ítélkezik,
a rosszat fel nem
rója,
csak van kitartóan,
még miértjei sincsenek,
általa mégis
megváltozik minden,
a sötétség
kivilágosodik,
a jég megolvad,
a jég megolvad,
talán az ő ereje
abban van,
hogy létezik, mint a
Nap,
ő tud valamit, tudja,
megteheti,
hogy mindent
megenged,
hogy eltűr mindent,
hogy eltűr mindent,
mert aki szeretve
van,
hiába teheti,
tenni mégsem teszi,
szeretve lenni olyan
állapot,
amiben az ember
megtisztul
a rárakodott
piszoktól,
a szeretetlenségben
ráült rossztól,
meggyógyul
meggyógyul
a nélkülözés
hiánybetegségéből.
2010. január. 11.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése