Tekse József
Gyertyaláng
Lassú táncot jár,
aranysárga lángja,
viaszteste elfogy,
ha nem vigyáz magára.
A múló idővel
együtt olvad teste,
napfénnyel nem játszik,
barátja az este.
De látott már sok csodát,
rövid életében,
szerelmesek forrtak
egy tüzes ölelésben.
Apóka fogta
párja ráncos kezét,
homályos szemében
könny mutatott reményt.
Kettesben elköltött
virágos vacsorát,
karikával pecsételt,
boldogság aranyát.
Látta Isten házát,
Krisztust a kereszten,
ha ráéget ujjamra,
nem sírtam, nevettem.
Mikor csonkok közt
pislákol csak élted,
ne átkozd a sorsot,
hogy te ezt nem kérted.
Lassú táncot járjon
addig is a lángod,
mert te vagy a sötétben,
ki a fényt vigyázod.
aranysárga lángja,
viaszteste elfogy,
ha nem vigyáz magára.
A múló idővel
együtt olvad teste,
napfénnyel nem játszik,
barátja az este.
De látott már sok csodát,
rövid életében,
szerelmesek forrtak
egy tüzes ölelésben.
Apóka fogta
párja ráncos kezét,
homályos szemében
könny mutatott reményt.
Kettesben elköltött
virágos vacsorát,
karikával pecsételt,
boldogság aranyát.
Látta Isten házát,
Krisztust a kereszten,
ha ráéget ujjamra,
nem sírtam, nevettem.
Mikor csonkok közt
pislákol csak élted,
ne átkozd a sorsot,
hogy te ezt nem kérted.
Lassú táncot járjon
addig is a lángod,
mert te vagy a sötétben,
ki a fényt vigyázod.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése