Szomorúfűz
Hiányom vagy
Hova jutottunk, merre
vitt utunk? Tegnapok sodródnak tova.
A kínok a csöndbe
vesznek, majd újra megszületnek.
Suttogásaidat hallom.
Dallamok közt titkok
nyílnak meg.
Árnyak és fények
váltakoznak,
szemünkben könnyek és
mosolyok.
Lelkünk zendül, a
csillagok szikrái között vándorol.
Hiányom vagy.
Ritmustalan
szívdobbanásaim fájnak,
belém sajdul, hogy
nélküled vagyok.
Az égi magasokban, az
álmaimban szárnyalsz
– felhők fölött
lelkemen kopogtatva.
Voltunk boldogok, csodára
vártunk, - csodákat éltünk meg.
Meséket rajzoltunk –
életünk meséit.
Mindenben benne
voltál: boldogságban, örömben, szomorúságban.
Elpattantak a húrok. Sokszor
könny tolul szemembe.
A homályon át Téged
látlak, álmodlak.
Kezedben kezem,
könnyeim lelkemre
folynak és a nyárban is borzongok.
Csak sóhajaimat viszi
a szél. Elmentél.
A lelkek birodalmában
van örök hazád.
https://www.youtube.com/watch?v=8AoUAhPBSFE
VálaszTörlés