Szomorúfűz - Július mosolya; - Július színei

Szomorúfűz

Július színei

http://www.youtube.com/watch?v=jtAxCQYlnJo

Zöld lombruhás ágak között aranylándzsákat döf az ébredő Nap.

Az égbolton fényözön árad, a földet elöntik a sugárszálak.

Szivárványpillangók lebegnek a rózsák tündérszirmai felett.

A szökőkút ezüst szikrákat fröcsköl szét a víz tükrén csengőn, csilingelve.

Tündérek víg táncukat lejtik, meleg szél futkos a fű, a fák, a virágok között.

Lelkünk mosolyog a fényben, szárnyaló érzésekkel a végtelenen át,

mint madarak víg dallama az égbolton. Áldott, ragyogó színözön.

Boldogságot hoz el utunkon a fényben, szelíden a búcsúzó alkonyi napban.

Lelkünket megérintő áhítatban, homályosuló fényben ölelkező szeretetben,

a távolban, a látóhatár mögött lemenő napban, alkonyatban.

Szívemet szemed mosolya betakarja, szempilládon csillagok ragyognak..

Az estben halk melódiák úsznak, fények és árnyak egymással játszanak.

A hold kerekdeden gurul a horizontra, az ablakokon bekacsintva incselkedve.

Csend és nyugalom a júliusi éjszakában, csillagok milliói az égi udvarban.

Albert Ferenc - Július

Albert Ferenc
Július

/Áldás hava/

Felizzott az égi kazán,
földre ontja a meleget;
nem áldás e nagy szárazság,
eső csak itt-ott eseget.

Szomjúhozná föld a vizet,
már-már só veri a sziket.

Városlakók, verejtékben
fürdőznek az aszfalt-prérin;
kiürül az utca délben,
eme hőség már-már szédít.

Forró testét víznek adja
népek apraja és nagyja.

Később esőfelhők jönnek,
takarják az izzó Napot;
könnyebbülést hoz a földnek,
ha égi eső záporoz.

A zivatar bár goromba,
de a rögnek szomját oltja.

Isten kegyelmében bízik
jószág és a földnek java;
gazda szemeitől hízik
minden állat az udvarban.

Míg kecsegtet Áldás hava,
bővén jut majd az asztalra.

Kosjegyében - Július

Kosjegyében

Július

Szent Jakab-havában, Nyár közepén,
remeg a levegő az aszfaltút felett,
lázban égő teste negyven fokra szökött,
megdőlt a korábbi harminchat helyett.

Aki csak teheti, vízmellé húzódik,
rekordokat döntő tikkasztó hőségben,
elvékonyodott ózonréteg miatt
éget a Napsugár vakító fényében.

Öntözés nélkül felperzselt termések,
sok zöldség-gyümölcsnek eltevés ideje,
a gondos háziasszony óvja családját
saját termésével, lesz a polca tele.

A sokszínű rózsabokrok bimbói
sokadszor bontják illatos szirmaikat,
elnyílás után új virágzásra vágyva
hullajtani kezdik szép virágjukat.

.kaktusz - Július

.kaktusz

Július

http://youtu.be/MvIIjmqPmhk

Tudod arra gondoltam,

ha a tavasz a szerelem,

és a fogantatás évszaka,

akkor a nyár lehet a kihordásé,

mire itt a július,

hetedik hónapba lép az áldott állapot,

a szerelmesek,

nemrég még gyerekek,

szülőnek készülődnek,

éretlen, de mégis édes

az egyre nehezedő teher,

a Földanya,

(aki már sokszoros nagymama)

gyermekét figyeli aggódva,

ő már mást nem sokat tehet,

a nem rég még újszülött,

mára már felnőtt,

de hiába, akkor is az övé,

félti a túl nagy melegtől,

esőtől, szárazságtól,

ha már eddig kibírta,

ne tegye tönkre a peronoszpóra,

július

lehet a remény hónapja,

de az aggódás nagyon is indokolt,

már szépen alakul a fürt,

és ha minden jól megy,

mire a termés lepottyan,

finom, és édesen érett lesz,

ha csapás semmi nem jön közbe,

jó bor lesz belőle,

a május, a felhőtlen szerelemé,

de utána a nehezebb,

felelősségteljesebb időszak következik,

a kihordás időszaka,

de ki mondaná, hogy egyik is szebb,

vagy a másiknál egyik is fontosabb állapot.

2010. június. 28.

Supka Géza - Kalandozás ... Caesar hónapja

Supka Géza

Kalandozás a kalendáriumban

(részlet)

Caesar hónapja

A július régi római neve „Quintilis” volt, miután náluk az esztendő márciussal kezdődött, s így a július az „ötödik” (quintus) hónap volt. Amikor azonban Julius Caesar Krisztus előtt 45-ben végrehajtotta a naptárreformot, akkor az ő tiszteletére, miután ő ebben a hónapban született, róla nevezték el ezt a hónapot.

Jékely Zoltán - Júliusi pillanat

Jékely Zoltán

Júliusi pillanat

Úgy áll a nap az égbolt kellős közepében,

mint az emberi lét küszöbén állhatott:

rejtelmes húrokon a nyári pillanat

így zsongott akkor is éppen.

A férfi, ki a hűs folyóvízből kiszállott,

azt hitte, így marad ez immár mindörökre:

hasrafeküdt nagyboldogan, könyökre

támaszkodott, figyelte a világot…

Innét ered talán káprázó szép hitem,

hogy ősz, tél és halál eztán számüzetett,

innét a százezer esztendős üzenet,

ha gerincem a nap tüzével süttetem.

Akkor rezzenhetett föl az a csírasejt,

melynek köszönhetem a földön mái létem,

s ha pőre asszonyi test domborul elébem,

a látvány őskori bódulatokba ejt.

…Ámde a Zeniten a Nap, jaj, meg nem állott,

fordult s a hegy mögé kellett omolnia:

innét a nyárközépi melankólia,

melytől a végtelen zsongásából kiválok…

Hogy összeasznak a feszülő férfitestek,

s a nőké a napon be mállós, omlatag!

S a nagy rostán már mennyien kiestek,

mint az ocsú, húsz-harminc év alatt!…

De most szellő veri szerte a borulást,

melyet lelkem fölé Halál terjeszte ki,

és a völgyben ezüst-csengésű, gyermeki

kacagás záporoz, szinte szemlátomást;

árja vígan nekiverődik itt a hegynek,

mely árnyékát korán veti a völgyön át –

neki a végtelen, vak csillagrendszereknek,

s rázza az öröklét fény-küllős kapuját!

Hollósy Tóth Klára - Az ébredő élet; - Nyár volt; - Aranyhajú nyár

Hollósy Tóth Klára

Nyár volt

visszaemlékezés

Tikkasztó nyár volt, július huszonhárom,

aranyfényt szikrázott ezernyi sugár,

incselkedő volt, ígéretes a távol,

túlfűtött, fülledt e nyári délután.

Körém kanyarult játszva, sugdosott a szél,

őstitkokat zenélt fülembe lágyan,

valamit mondani akart, tán azt, hogy félt,

jövőmről mesélt, elidőzve nálam.

Ő tán már sejtette jövőm, ölelgetett,

a fény fölém glóriát aranyozott,

vigasztalva,fejem fölé keveredett,

mindkettő a másikon csodálkozott.

A szél búcsúzóul belém kapaszkodott,

űzte a fényt, riadtan elrobogott…

*

Aranyhajú nyár

Nyár volt. Lobogó nyár, aranysárga.
A szellő vigyázva, babrálva járt.
Zsoltárrá szőtte a nap sugarát
a lenge tánc, lengő látomása.

Szőtte a lét varázslatos selymét,
rekkent a hőség, tikkadt égetőn.
A sugár kalászt érlelt a mezőn,
szerelem vibrált, az örök szentség.

Pazar napfényben remegett a nyár,
falombok, a repeső szeretők
ölelkeztek, tikkadtan, remegőn,
emlékképük még ma is visszajár.

Izzott a nap forrón és káprázón,
vígan nevetett sok apró öröm,
mára emlék mindez, s el sem köszönt,
időbe halt könyörtelen, fájón.

Wass Albert - Július

Wass Albert

Július

Fájdalmaim fekete kutyája

ma hasztalan kocogsz nyomomba már.

Virágok közt járunk ma együtt

én és a Nyár.

Ma Örömisten papja vagyok,

hiszek életben, jóban.

Cézár vagyok az ölelésben,

Dárius a csókban.

Forró imákat dalolok,

s letépek minden vadvirágot;

ha meghalok,

csak az fogja tudni, hogy ki voltam,

aki így látott.

Tóth János - Alkonyi csók; - Jégszilánkok

Tóth János /Janus/

Alkonyi csók

A szép júliusba derékig állt a nyár
mikor az alkony fekete ágyat vetett,
az ég alján apró felleget fektetett,
s lenn tücsök muzsikán bóbiskolt a határ.

Gyönyörű volt a Nap, s csoda a pillanat
mikor vörös ajka a tó arcához ért,
megremegtette a csillogó kacért:
Tükrén bíborborzongású hullám szaladt.

A tó csupa suttogás, gyékény és a sás
hosszú leveleit a szél szeretgette
simogatva, s lentről egy zöld béka leste,
hogy egy kis csillag sorsa fénylő zuhanás.

 *

Jégszilánkok

… jeges szél hűti le
párát sóhajtó kézfejem,
s holnapra égő cserepes lesz
pont úgy, mint tegnap a szívem…

… didergő bőr alatt a szív vacog,
erekben a dobogás dadog,
meg-megakadva, de még a kering vér,
ujjak hegyéről sajgó mellkasba tér…

… szánkó rohan, de elfogy a hó,
szikrákat sikolt talpa,
így torpant meg bennem is a szó,
egy érzésen hozzád szaladva…

… zúzmara zárja testébe az ágat,
s kívül a világ didereg,
károgás kering, s a hóra
árnyékot fest a fekete sereg…

… július van, tombol a nyár,
csak én vagyok jeges hógömbbe zárva,
s mikor végre belenyugodnék,
Isten felkapja és rázza, csak rázza…

Lázár Horváth Zsuzsanna - Kékség; - Koppanó eső

Lázár Horváth Zsuzsanna

Koppanó eső 

Ahogy villámoktól hasad az ég,
úgy tör föl lelkemből egy emlék.
Múltamból csak csipetnyi töredék,
mit a koppanó eső felidéz.

Úgy, mint egykor rég
egy esős hajnalon,
búcsúzni jöttél,
mert hívott a távol.

Sápadt pír égett
gyűrött arcodon,
könnyek patakján
mélyült ráncokon.

Búcsút intettél
rám hagyva magányom,
mióta elmentél,
könnyek útját járom.

De ívelt a remény
túl a határokon,
hogy sápadt arcodat
majd egyszer láthatom.

Koppanó esőt csap arcomba
zápor-hozó júliusi szél,
lemoshatná végre róla
búcsúcsókod bús emlékét.

Július - Szent Jakab hava

Július - Szent Jakab hava
Nyárhó - Áldás hava - Tehéntor (Aratás) hava

https://www.youtube.com/watch?v=9nGO8oTY1xI

 A római naptárban a hónap eredetileg a fantáziátlan Quintilis, "Ötödik" nevet viselte, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. I.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született.

Bizony még a nyár legmelegebb hónapja, a július sem mentes a szélsőséges hajlamoktól. Ilyenkor kúszik a legmagasabbra a hőmérő higanyszála, jut uralomra a tikkasztó forróság, ám ugyancsak ilyenkor szakíthatják félbe a rekkenő hőséget az égiháborúval ránktörő heves záporok, esetleg jégesők.
Mindenesetre ez az időszak már végképp a nyár legnagyobb munkájára, a gabona betakarítására összpontosította a régi gazdaemberek figyelmét. Szép időt vártak ilyenkor, Szent Jakab havában a régi öregek, ha reggel és este a füst egyenesen magasra szállt, ha napnyugtakor tiszta volt az ég, és a csalogányok szorgalmasan énekeltek. Bizonyosra vették a rossz idő közeledtét: ha a kakasok napnyugta után kukorékoltak, vagy ha a varjak, a gyöngytyúkok és a pávák sokat kiáltoztak.

Népi megfigyelések

- ha július nem főz, szeptembernek nem lesz mit ennie
- Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc-napig tart
- ha Mária-Magdolna napján (július 22.) szép az idő, jót tesz, ha rossz, úgy ártalmas
- ha Anna (július 26.) napján a hangyák bolyokat készítenek, úgy csapadékos tél lesz
- Ernő napi (július 31.) eső langyos telet hoz

*

Népi mondóka

Esős Illés rossz,
mert áldást nem hoz.
Jakab napja vihart szül,
Magdolna sárban csücsül.
Anna asszony reggele
már hűvös, ne játssz vele.
Mihelyt a pók széttépi hálóját,
Jön a felhő, s rögtön tartós esőt ád.

*

Mit jövendöl a 100 éves naptár?

Jó időt remélhetni, ha napnyugtakor jó idő volt, ha csalogányok szorgalmasan énekelnek, ha reggel és este a füst egyenesen felszáll, ha az eső köddé változik.
Rossz idő lesz, ha napfelkeltekor égiháborúk vannak, ha a kakasok napszentület után kukorékolnak, ha a tyúkok szomorúak.

*

Jeles napok júliusban

A meteorológusok Nyárhó-ként tartják számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Áldás havának nevezik, eleink (az Avisura szerint) a Tehéntor (Aratás) hava elnevezést használták júliusra, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Jakab hava. E hónapban már a nappalok fogynak; a Nap e hónap 23-a tájában az Oroszlán jegyébe lép.

*

Július 2. Sarlós Boldogasszony napja

A római katolikus egyház az áldott állapotban lévő Máriáról, és az Erzsébetnél tett látogatásáról emlékezik meg.

Boldogasszony a várandós édesanyák, a szegények, a betegek oltalmazója.

A magyar néphagyomány az aratás kezdőnapjaként tartotta számon.

*

Július 20. - Illés napja

Munkatilalom napja, a villámcsapástól való félelem miatt.

Megfigyelések igazolják, e nap táján gyakoriak a viharok.

*

Július 22. Mária Magdolna napja

Mária Magdolna ünnepének tartják, aki megtért a bűnös életből az evangéliumi történet szerint és hosszú hajával Krisztus lábát törölgette. Így a néphagyományban szokás volt a kislányok hajából keveset levágni, hogy még hosszabbra nőjön. Szépségvarázsló napnak is tartják

Az időjárásjósló hiedelem szerint, esőt hozó nap, mert Mária Magdolna siratja bűneit.

*

Július 25. - Jakab napja

E napon áll meg a szőlő növekedése és kezd édesedni. Vámosmiskén azt tartották; hogy zabot Jakabra kell aratni, mert különben Jakab lova tapossa ki. Őrségben Jakab-nap adta alkalmát a hajdina vetésének.

Időjárással kapcsolatos jóslás:

Ha Jakab napja derűs, jó gyümölcstermésre számíthatunk.

A szegedi juhászok a Jakab-napi csillagállásból következtettek a jövő évi időjárásra. Az Orion csillagkép „Szent Jakab pálcája" a horgasiaknál. A tápéiak szerint, ha napján északról fúj a szél, akkor a tél hideg lesz, ha alszél fúj - enyhe, lucskos.

Szankán azt tartják, hogy Jakab nap délelőttje a karácsony előtti, délutánja pedig a karácsony utáni időjárást „mutatja meg". Ha a Nap fényesedik ilyenkor, az hideget jelent - mondják a székelyek.

Kiskunfélegyházán és Székesfehérváron úgy tudják, hogy Jakab napján „virágzik a hó" (ha sok az égen a fehér felleg); ha délelőtt virágzik, a tél első felében, ha délután, a tél második felében lesz sok hó.

Jakab Szegeden a búza nyomtatásának első napja volt. Az asszonyok ilyenkor nem mostak; és nem sütöttek kenyeret.

Gyöngyöspatán az e napon köpült vajat orvosságnak tették el. A magyar középkorban napja nyolcaddal megült törvénynap volt. Fehér lovon küzd szentként tisztelték.

Szent Jakab a búcsújárók, a hajósok és az utasemberek védőszentje. Jele: széles karimájú kalap kagylóval.

*

Július 26. - Anna napja

Kedd asszonya néven is emlegetik Szent Annát, Szűz Mária anyját. A hozzá könyörgő asszonyok bizakodhatnak bőséges gyermekáldásban.

Védőszentjüknek tartják a szabók és a bányászok.

A kender nyűvését Anna napján kezdték. Ha szép idő volt, ezen a napon szedték az Anna babot. Sok helyen úgy vélik, hogy a nyitva talált ablakokon és ajtókon Anna a kötényében hordott bogarakat bedobálja

Kert – július

A természet asztala már gazdagon terítve van. Érnek a gyümölcsök, szedhetőek a különböző finom zöldségek.

A legfontosabb júliusi teendők közé tartozik száraz időjárás esetén az öntözés, és a növények által felvett tápanyagok pótlása.

Nagyon fontos, hogy az öntözéseket megfelelő időben végezzük. Tűző napon a lombos dísznövényeink levelei megperzselődhetnek, ezért kerüljük a dél körüli órákban a víz kijuttatását, inkább kora délelőtt, illetve késő délután és este öntözzünk. Fokozottan figyeljünk a balkonládáink, és cserepes dísznövényeink öntözésére. Ezeknek a talaja a nyári melegben sokkal gyorsabban szárad ki, mint a szabadföldbe ültetett növények. A gyepfelületek nagy hőségben szintén gyorsan száradnak, ezért ha szép pázsitot akarunk, a fűvel borított felületeket is intenzíven öntözzük.

Nyáron a tápanyag-utánpótlást a gyepfelületeken, az egynyári- és a virágzó növényeknél fontos elvégezni. Erre azért van szükség nyár közepén, mert a fű ilyenkor intenzíven fejlődik, egynyári virágaink pedig a folyamatos virágzás miatt élik fel a tápanyagokat. A virágzó dísznövényeknél a magas kálium- és foszfor tartalmú, a gyepnél, illetve a levéldísznövényeknél pedig a magas nitrogén tartalmú műtrágyákkal kell pótolni a tápanyagokat.

Fontos a gyomtalanítás és a talaj lazítása is.

Ha eddig nem tettük meg, vessük el a kétnyári virágokat is, az árvácskát, százszorszépet, török szegfűt, mályvát, gyűszűvirágot, stb. Augusztus végére kellően megerősödnek és kiültethetők, következő tavasszal pompásan virágoznak.

A liliomhagymákat ilyenkor is ültethetjük. Főleg a madonna-liliom hálálja meg a mostani ültetést.

A málna gubacsdarázs ellen is védekezni kell már, mert gyakorta megfigyelhető a hosszú hajtásokon a sok gubacs.

A nőszirmokat ültessük el a kívánt helyre, majd alaposan öntözzük be, hogy minél hamarabb begyökeresedjenek.

Szeretettel köszöntjük a hónap 

születés és névnaposait, ünnepeltjeit.

Sok boldogságot kívánunk!

Nagy Csaba /Gyémánt/ - Júliusi csend; - Kékből font

Nagy Csaba /Gyémánt/

Júliusi csend

A nap már útra kelt,
fényével száll minden
gondolatom hozzád.
A júliusi csendben
messze hordja a szél
szívem dobogását.
Élő vágyak,
elfeledett álmok
mondjátok már el
tőlem mit akartok…
Hűtlenségetekben
telnek csak az évek,
mégis boldog vagyok,
nem magamnak élek.
Ez utóbbit
köszönöm a sorsnak,
úgy örülök
minden mosolyodnak,
Van érzés,
mit nem tudok leírni,
sokkal könnyebb
könnyekkel kisírni.

*

Kékből font

Érdem talán
kulcsolt kezekkel,
imákban
boruló bánattal
tisztelni az oltárt,
/könnyek nélkül/
vinni mindvégig,
cipelni
sóvá-lett teherként
sors-adta
kereszted egy életen át.
Csak tudhatnád,
hol van az a vég,
boldogan,
el nem eresztett,
kékből font fátyol
pehelyként
kísérhetné lépted
a csillagok alatt.
De Te azt akartad,
hogy fölöttük élj.

Csorba Győző - Nyárdélutáni dörmögés

Csorba Győző

Nyárdélutáni dörmögés

(részlet)

Gyökerük van ezeknek a nyárdélutáni zajoknak. Számomra mégis fölszakított hínárok a levegő víz-tükrén. Kutyaugatás, kakaskukorékolás, autózúgás, női beszéd, gyermeknevetés.

Olyan hínár-fonadékok, amik aztán eltűnnek, s más változatban fölbukkannak ismét.

Olyan hínár-fonadékok is, amik szárnyakat kapnak és a magasba emelkednek. Föl, egyre följebb, s beleolvadnak a kékségbe: s viszik a híreket a Kozmoszba rólunk, erről a júliusi délutánról, innét a Tó mellől, innét a hegy alól.

Della Mária - Borogatás; - Hőség bőség a tónál

Della Mária

Borogatás

Nyáron mindig szépnek látjuk
az egész világot.
Testünket a tóba mártjuk,
a Nap legyen áldott.
Tombol a július,
neki ez a dolga,
Ha hátunk, hasunk pirul is,
nem megyünk árnyékba.
Holnap reggel korán kelünk
kimegyünk a partra.
A nagy fa alá letelepszünk,
nem megyünk a Napra.
Kenegetjük, simogatjuk
krémmel egymás testét,
torkunkat sörrel borogatjuk,
így várjuk az estét.

*

Hőség bőség a tónál

Az ember izzad, állat szenved, ha a hőség bekopog.
Az arany Nap a kék égen ma minden fényt túlragyog.
A víz fölött pára reszket és imbolyog a horizont.
***
Július hevét, csak csobbanva lehet elviselni,
nem tudok, de épp most hívnak a fiuk vízi-síelni.
Inkább az árnyékba vágyom, ott nem fogok leégni.
***
A hűs Tiszában alkonyatkor fürödnek a csillagok.
A tó előttem szelíden meglapul, én sem mozdulok
A csend a parti fövenyre térdel, magamba fordulok.
***
Mielőtt aludni tér, az éjjelt megfürdeti egy felhő.
Talán kérésemre eleredt az enyhet adó eső.
Frissen mosott ruha illatát árasztja a levegő.

Szilágyi Domokos - Nyár

Szilágyi Domokos

Nyár

https://www.youtube.com/watch?v=yblLNX3fHl8

Az ég alatt ragyog a nyurga

 nyár. Száll
a szőke búzaföld. Az égre föl
forduló nyár száll, gyökereitől
vonják a felhők, alig tartja
pár szál

sugárka ág. A tó zölden üdell,
bárányfelhők legelnek rajta,

kiknek
szigorú őrizői a nap-ikrek:
az egyik lenn, a másik odafel.

Ökörnyállal az ősz előreköpdös.
Búzaszárak alatt viszket a tarló.
Lombok számára ezerszínű köntös

készül. Lassan vénül a nyár, a gyarló.
Száguld a nyurga nyár, és lilaszín
kikericsekben gyűl a kol[c]hicin.