B. Huszta Irén - Tanítás

B. Huszta Irén

Tanítás

Néha még felsejlik
A régmúlt homályos ködfátyolán át
A sejtjeimbe égett fájdalom
Izzó stigma minden ráncomon
Melyet a feledés legmélyére igyekeztem temetni
S amitől illúzió-létemben legtöbbet kaptam
Mert megtanított
Örülni a jónak
Szeretni a boldog pillanatokat
Tisztelni a szépséget
Mint mennyei kékséget
Hódolni a tisztesség előtt
Mely naponta fehér ruhát ölt
Elfogadni a világot
Meglátni az árnyékban a fényt
Fehérben a szivárvány minden színét
Észrevenni a reszketve kinyújtott kezet ha kér
És ha ad
Szégyen nélkül elfogadni azt
Meghallani a mindenséggel eggyé-válás
Halk szimfóniáját

Tudni
Hogy csak kétségből lesz egység

Megtanultam hát szenvedésből a leckét