Kassák Lajos
Boldog reggel
Kiállok a kapuba és
eldúdolom a széllel:
láttam a napot, amint
bársony köntösében fölszállt a mező virágai közül,
hallottam a részeg
baritonistát a kakas torkában,
láttam a folyót
ragyogni és nevetve tovább suhanni fehér habjai között,
hallottam a szelet,
amint dudaszóval ereszkedett be a kürtőkbe,
láttam a kislányt
kócosan és mezítelenül sétálni a függöny mögött,
hallottam az
uccagyereket, amint magafeledten egy piros szekfűről énekelt,
láttam egy kart,
mikor éppen üdvözölte a vidám érkezőt,
hallottam a füvek
növését és a bogarak zümmögését,
láttam az öreg
kertészt, amint rózsacsokrot nyújt át a szomszédasszonynak,
hallottam, hogy nem
sokára parkírozzák a teret a házunk előtt,
láttam, amint a
kőműves az épületállvány tetejébe kitűzi a májusfát
és hallottam, hogy a
hátam mögött dicsérő szóval beszél rólam az anyám.
Mást nem láttam és
nem hallottam,
de lehet, hogy éppen
ez a nagy szegénység szépíti meg
fésülgetés nélkül
odavetett soraimat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése