Radnai István - Megáradt patakon

Radnai István
Megáradt patakon

rohan a víz mi vad pisztrángok
felülmúljuk s ellenkező irányba
mert ívni hajt az ősök vágya

sejtek bennünk milliók s milliárdok
csak öled öblében vár az átmeneti béke
amikor ikrázol s a kedvem lesed végre

a tiszta víz szemed taván megcsillan
miért választ el hű válaszod könnyet
vagy érzed-e ha beértelek könnyebb
felfénylik kényes pikkelyed akár a villany

a nap hét-ágát felejti s rajta csillan
ficánkolsz velem táncod olykor könnyed
majd súlyosan ölelsz görcsbe szorít megölhet
hogy lelkem elszáll veled akár az illat