2017. június 27., kedd

Torma Zsuzsanna - Hosszúra nyúlik az árnyék; - Enyhülést hozott



Torma Zsuzsanna

Hosszúra nyúlik az árnyék

Hosszúra nyúlik az árnyék
A kora reggeli fényben,
Máris gyűlik a jókedv
Minden emberi lényben.


Záporeső sok kis cseppje
Makacsul ül a virágon,
Ők azok, kiknek az élte
Legrövidebb a világon.


Napfény jő, s ha szellő lebben,
Felszárad virág és levél,
A sok csepp felszáll az égbe,
És egy új életet remél.

*

Enyhülést hozott

Enyhülést hozott az eső forróság után,
viharos szél száguldozott lombos fák csúcsán.
A föld szívta éltető nedvét,
mind sivatagban kiszáradt torkú tevék.
S most, ahogy lassan csendesül a szél,
mi épen maradt, felfrissül és él,
megfogyva is és törve is,
maradt még virág nekem is.
S örülök én, még van minek,
nem panaszkodom senkinek.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése