Della Mária
Ősz-idő
Sóhajt a nyár, felsír
a szél
Harmat könnyet hullajt a rét
Nyár ékeit learatták
Ronggyá lettek színes ruhák
A szeptember táncolna még,
de október sarkára lép
Vénasszonyok sápadt nyara
felizzik egy pillanatra
Kacérkodna, bujálkodna,
de Ősz-idő kikacagja
-Jó ha melegszel majd télen,
ne vágyjad mi elmúlt régen.
Harmat könnyet hullajt a rét
Nyár ékeit learatták
Ronggyá lettek színes ruhák
A szeptember táncolna még,
de október sarkára lép
Vénasszonyok sápadt nyara
felizzik egy pillanatra
Kacérkodna, bujálkodna,
de Ősz-idő kikacagja
-Jó ha melegszel majd télen,
ne vágyjad mi elmúlt régen.
*
November
Ősz fonódik rá a
tájra,
kibomlott a felhő haja,
csordogál az eresz alja.
Levetették a lombruhát,
kopaszra vetkőztek a fák,
eső mossa az út porát.
Felhők táncolnak felettem,
keringőznek lassan szépen,
vadlibák húznak az égen.
Az est hamar rám-feketül.
kialszik a Napban a tűz,
a tücsök már nem hegedül.
A föld szája ködöt lehel,
fázósan ébred a reggel,
fagyos kedvű a november.
kibomlott a felhő haja,
csordogál az eresz alja.
Levetették a lombruhát,
kopaszra vetkőztek a fák,
eső mossa az út porát.
Felhők táncolnak felettem,
keringőznek lassan szépen,
vadlibák húznak az égen.
Az est hamar rám-feketül.
kialszik a Napban a tűz,
a tücsök már nem hegedül.
A föld szája ködöt lehel,
fázósan ébred a reggel,
fagyos kedvű a november.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése