Tóth Edit Magdolna
Őszbeölelt nyár -
nyárba ölelt ősz
Bolyongva, a nyurga fák sűrű erdejében,
Őszi szél oson, árnyaknak édes-bús rejtekén
A nyárnak, suttogó szellővel lágyan megpörgetve,
Derekára ölti a fáradt ősz, vihar szabdalta kezét
Kettősük, búcsútáncot lejtő bordalos keringőjében
Buján szőke, zöldruhás falevelek, rőtszínt öltenek
Erezetükre bágyadt sugarak festve a múló Időt
S bánat-sóhajjal, az avarszőnyeg pergő rojtját
Felkavarja, a nyár még utolsót tomboló heve…
Szétáradó fénysugarával, karjai végső ölelésében,
Verítékgyöngyös testére vonja, a rózsaillatú őszt.
Csak a hulló vadgesztenyék ritmikus koppanása sír a csendben.
Őszi szél oson, árnyaknak édes-bús rejtekén
A nyárnak, suttogó szellővel lágyan megpörgetve,
Derekára ölti a fáradt ősz, vihar szabdalta kezét
Kettősük, búcsútáncot lejtő bordalos keringőjében
Buján szőke, zöldruhás falevelek, rőtszínt öltenek
Erezetükre bágyadt sugarak festve a múló Időt
S bánat-sóhajjal, az avarszőnyeg pergő rojtját
Felkavarja, a nyár még utolsót tomboló heve…
Szétáradó fénysugarával, karjai végső ölelésében,
Verítékgyöngyös testére vonja, a rózsaillatú őszt.
Csak a hulló vadgesztenyék ritmikus koppanása sír a csendben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése