Nosztromosz
Minden tűz kialszik egyszer, és minden
lélek megfagy egy percre… mikor a láng ellobban.
Hiába minden szó és sikoly, nem segít a könyörgés, semmilyen ima, mert a szív könyörtelen!
Nincs megváltás és a béke is leomlik a földre, mikor az a szó elhangzik: Vége!
Miért fáj ennyire?
Igen, végül minden tűz hamuvá válik, és e hamvakat csak a szél kapja fel.
Tépett sebet hagy a lelken, és bár beheged… valahogy a vérzés sosem múlik el.
A könny porrá válik az arcon, és a szív, hangosan csörren mikor a földre hull…
de valahol mélyen, lelkünk egy kis szegletében… várjuk a holnapot!
Mert nem hisszük el, hogy örökké fájni fog.
Vagy csak hazugság a remény?
… és a kín végig bennünk él?
Holnap, majd holnap jobb lesz talán!
Talán…
De hány holnap kell a felszabaduláshoz?
Hiába minden szó és sikoly, nem segít a könyörgés, semmilyen ima, mert a szív könyörtelen!
Nincs megváltás és a béke is leomlik a földre, mikor az a szó elhangzik: Vége!
Miért fáj ennyire?
Igen, végül minden tűz hamuvá válik, és e hamvakat csak a szél kapja fel.
Tépett sebet hagy a lelken, és bár beheged… valahogy a vérzés sosem múlik el.
A könny porrá válik az arcon, és a szív, hangosan csörren mikor a földre hull…
de valahol mélyen, lelkünk egy kis szegletében… várjuk a holnapot!
Mert nem hisszük el, hogy örökké fájni fog.
Vagy csak hazugság a remény?
… és a kín végig bennünk él?
Holnap, majd holnap jobb lesz talán!
Talán…
De hány holnap kell a felszabaduláshoz?
http://www.youtube.com/watch?v=V3XRlgEq7Yk
VálaszTörlés