Radnai István
Ébredés téli reggel
megkapaszkodom a falakban
érzem a leoltott izzó melegét
a panel hánykolódik a túlvilágon
nem látok szomszédot szirtet
lyukas kannából öntik a tejet
közém és a valóság közé
fátyolosan tekintenek a karácsony
elé a fák ághegyén csak érzem
könnyeiket magányos asszonyok
ágkarjaikon szatyrok karó helyett
görbe bot támaszt ha fáradok
a ködbe bármit beleképzelhetek
karácsonyfákat s akik valaha
éltek és körülállták most
becsomagolt ajándékok
a fa gyökerei alatt
érzem a leoltott izzó melegét
a panel hánykolódik a túlvilágon
nem látok szomszédot szirtet
lyukas kannából öntik a tejet
közém és a valóság közé
fátyolosan tekintenek a karácsony
elé a fák ághegyén csak érzem
könnyeiket magányos asszonyok
ágkarjaikon szatyrok karó helyett
görbe bot támaszt ha fáradok
a ködbe bármit beleképzelhetek
karácsonyfákat s akik valaha
éltek és körülállták most
becsomagolt ajándékok
a fa gyökerei alatt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése