Novák László
Reméltem…
Reméltem, hogy útjaink
egyszer majd újra találkoznak,
mint távolba két sínpár halad,
de az állomáson összefutnak.
S hébe-hóba megálló,
emlékeztet mi szép volt,
s ad majd két, külön
nyomsáv éltre tanácsokat.
Gondokat s bajokat,
mit felszabadult gőz okoz,
vagy „masiniszta” ha akarhat,
szeretne de nem irányíthat.
Reméltem, hogy útjaink
egyszer majd újra találkoznak,
de nem erőltetek s nem,
feszítek görcsösen határokat.
Mint távolba két sínpár halad,
de az állomáson összefutnak,
s reménykedem majd összeakad,
vágyom, de csak a remény marad.
egyszer majd újra találkoznak,
mint távolba két sínpár halad,
de az állomáson összefutnak.
S hébe-hóba megálló,
emlékeztet mi szép volt,
s ad majd két, külön
nyomsáv éltre tanácsokat.
Gondokat s bajokat,
mit felszabadult gőz okoz,
vagy „masiniszta” ha akarhat,
szeretne de nem irányíthat.
Reméltem, hogy útjaink
egyszer majd újra találkoznak,
de nem erőltetek s nem,
feszítek görcsösen határokat.
Mint távolba két sínpár halad,
de az állomáson összefutnak,
s reménykedem majd összeakad,
vágyom, de csak a remény marad.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése