Válóczy Szilvia
Emlékezés
Már minden közöny
lehullott a porba,
és félelmek helyett
a szeretet adta oda
magát.
lehullott a porba,
és félelmek helyett
a szeretet adta oda
magát.
Közös sétánkon
az út lassan fogy,
és a zaj csendjében
rádöbbenünk,
egymás nélkül
nem élhetünk.
az út lassan fogy,
és a zaj csendjében
rádöbbenünk,
egymás nélkül
nem élhetünk.
Röppenő pillanatunk
nyugodt merengés,
szabad lépteinkben
születve létezik
minden emlékezés.
születve létezik
minden emlékezés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése