Nosztromosz
Apróságok III.
Vihar szüli a csendet…
A cseppekben érkező, merengő csendet.
Mikor minden haragos tombolás távozik
s csak a frissítő, tiszta érzés várakozik.
Mikor a fénylő vízcseppek tánca lelassul,
a meggyötört, háborgó szív is elcsitul.
Mert minden gondod, egy percnyi lét csupán,
és minden bánat köddé válik
egy szép pillanat nyomán… a vihar után.
A cseppekben érkező, merengő csendet.
Mikor minden haragos tombolás távozik
s csak a frissítő, tiszta érzés várakozik.
Mikor a fénylő vízcseppek tánca lelassul,
a meggyötört, háborgó szív is elcsitul.
Mert minden gondod, egy percnyi lét csupán,
és minden bánat köddé válik
egy szép pillanat nyomán… a vihar után.
A fák csillognak az apró gyöngyfüzérektől,
a szirmok könnyekkel búcsúznak a felhőktől,
és az éltető víztől minden felfrissül.
Ilyenkor lódul meg a képzelet,
és minden álom, valóságba dermed.
Mert vihar szüli a legszebb csendet…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése