Kamarás Klára
Szavak
Mindig hittem a
szavak erejében.
Bódító szép mesék
fehéren
altató mákonyát
beszívtam sok-sok
éven át.
Később csak hagytam,
higgyék, hogy
hiszem...
hogy bennem ne
csalódjon senki sem.
Én annyi könnyet,
szenvedést
láttam, hogy elmondani
minden szó kevés...
Már kisgyerekként
észrevettem,
hogy nem az okos szó
az úr:
hogy ki-ki hogyan
bírja hanggal,
úgy boldogul...
csak ámultam, hogy
hangos ordítás
hogy babonáz meg
balga szíveket,
és hazugságok harsogó
szava
halálba hajszol, jaj
százezreket.
Most álljatok meg!
Intő szó kevés...
Skandáló őrületből
béke nem fakad,
csak szenvedés.
Szavak...Tudás
bölcsője.
Szavak... jók és a
rosszak...
Daltól, tudástól
senkit meg ne
fosszak:
legszebb a szó, mikor
anyánk mesél...
de legyen
százszorosan átkozott,
aki hatalma mámorában
a szavak erejével
visszaél!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése