Csitáry-Hock Tamás
A fájdalom …
Amikor epekedve vársz
egy pillantást, egy mosolyt, egy arcot, egy hangot... és mindez csak ritkán,
pillanatokra, távolságtartón adatik meg, és nem tudod, nem tudhatod, mit hoz a
jövő, akkor kegyetlen zsarnokká válik a szeretet. Elhatalmasodik benned, és
legyőz. Felülkerekedik rajtad. Már nem a barátod, hanem az ellenséged.
Felemészti előbb lelkedet, aztán egész valódat. Már nem szépet ad, hanem
fájdalmat. Egyre nagyobb és nagyobb fájdalmat. Amit már nem tudsz elviselni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése