Simon Roland
Az ébredés
Elaludt a padon,
tavaszi napfény,
mint elfeledett ódon,
nyelvű költemény.
Beszédes hegyvár,
közt kék-néma rész,
villámló fecske nyár,
gomolygó ködbe vész,
Falevél tánc,
kacagtató hideg,
csörgő ősz-tél lánc,
rezdülő mély ideg.
Ezer rém ujja,
az ég-hó jelenés,
tonnányi súlya,
alól indul az ébredés.
tavaszi napfény,
mint elfeledett ódon,
nyelvű költemény.
Beszédes hegyvár,
közt kék-néma rész,
villámló fecske nyár,
gomolygó ködbe vész,
Falevél tánc,
kacagtató hideg,
csörgő ősz-tél lánc,
rezdülő mély ideg.
Ezer rém ujja,
az ég-hó jelenés,
tonnányi súlya,
alól indul az ébredés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése