2014. március 21., péntek

.kaktusz - A szívnek nem mondhatunk nemet ...



.kaktusz
A szívnek nem mondhatunk nemet ...

Tudod arra gondoltam,
hogy az út elején még jogosan
az ember szabadon szárnyalhat
egyik szerelemből a másikba,
míg nem egyszer azt gondolja,
kiteszi mondat közben a pontot,
ahova addig mindig csak vesszőt tett,
hogy eljött az idő megállapodnia:
esküvel fogadja,
hogy többé nem vágyik más illatra,
megelégszik azzal az egy virággal...
a két fél ház helyett szorgosan
egy közöset építenek ketten,
egy két lábon állót,
(a két láb a két ember)
aminek a közepén ott a gyermek,
egy, akár sokkal több is,
és szerencsés esetben jól van ez így,
az épület lehet akár egy palota:
de, ha időközben meggondolja az egyik,
és meggondolatlan odébb lép,
rázuhanhat a többire az építmény...
mert az ember azt gondolja,
hogy erősebb a bölcs ész,
mint az esztelen vágy,
és erősebb az oktalan szívnél is,
ezért aztán esküszik bátran:
még tán parancsolhat is a vágynak,
de a szívnek nem mondhat nemet,
a szívnek,
minek, ha ember az ember,
más választása nincsen,
mint az,
hogy megszakad fájdalmában.

2014. március 15.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése