Maszong József
Nappalok, éjjelek
Nappalok fényét szobám árnyéka rejti
magában,s hogy alakot öltsön benned,
csillogó bőröd hívogató varázsa,
szemedben, hívó pillantást ragyogni
Eljött a holdfény az ablakon betekint,
kíváncsi szeme hol rajtad, hol rajtam csügg,
nem éri be csak pillantással, rajtad függ
sejtelemesen remeg a függöny redőin.
Szikrázóan süt az ég tetejéről perzsel,
nem ezért ül a szem tornácára a könny,
indulni kell,itt hagyni, mi örömet ad,
Futottak a fák, elsuhant velem az idő,
nemrég nyugtatóan érintettél kedves,
csak az elmozdult párna mutatja helyed.
magában,s hogy alakot öltsön benned,
csillogó bőröd hívogató varázsa,
szemedben, hívó pillantást ragyogni
Eljött a holdfény az ablakon betekint,
kíváncsi szeme hol rajtad, hol rajtam csügg,
nem éri be csak pillantással, rajtad függ
sejtelemesen remeg a függöny redőin.
Szikrázóan süt az ég tetejéről perzsel,
nem ezért ül a szem tornácára a könny,
indulni kell,itt hagyni, mi örömet ad,
Futottak a fák, elsuhant velem az idő,
nemrég nyugtatóan érintettél kedves,
csak az elmozdult párna mutatja helyed.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése