Ódor György
Napindító
Ébredés után elszédülni újra.
Lépni kettőt-hármat, ameddig tudok,
míg össze nem tör hitvány testem súlya.
Ha kergetnének, már akkor sem futok.
Az ablakszemek nálam többet látnak,
amit meghallok, azt meg nem érdemes,
legfeljebb hat rám a férfimagánynak
belül felmorranó lassú szép nesze.
Megszokásból. Mivel biztatom magam.
No, meg a kampósbottal, mit eldobok,
ha a sinusgörbém néha csúcsra tart.
Ez az az idő, mikor a szív dobog,
kihagy, indul, aztán kicsit elhalad
előttem, mint sok elfelejtett dolog.
Lépni kettőt-hármat, ameddig tudok,
míg össze nem tör hitvány testem súlya.
Ha kergetnének, már akkor sem futok.
Az ablakszemek nálam többet látnak,
amit meghallok, azt meg nem érdemes,
legfeljebb hat rám a férfimagánynak
belül felmorranó lassú szép nesze.
Megszokásból. Mivel biztatom magam.
No, meg a kampósbottal, mit eldobok,
ha a sinusgörbém néha csúcsra tart.
Ez az az idő, mikor a szív dobog,
kihagy, indul, aztán kicsit elhalad
előttem, mint sok elfelejtett dolog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése