Della Mária
Fájdalmam
Velem kelt a miért, a
kétségbeesés,
kínoz hiányod, a holnapról nincs kép.
Nem látok távolra fájdalmam miatt,
sós könnyem forrását táplálja a bánat.
Értelmetlen nélküled, mennék utánad,
nincsenek vágyak, mik visszatartanának.
Képzeletem színén az elmúlás játszik,
vágyom a helyet, hol lelkünk találkozik.
Énem a létezés börtönének foglya,
láncát rázva már szabadulna.
Ha maradnom kell, mert leláncolt az élet,
háborgó magamra kis nyugalmat kérek.
Szeretet békéje költözzön szívembe,
remény esője hulljon, hervadt létemre.
kínoz hiányod, a holnapról nincs kép.
Nem látok távolra fájdalmam miatt,
sós könnyem forrását táplálja a bánat.
Értelmetlen nélküled, mennék utánad,
nincsenek vágyak, mik visszatartanának.
Képzeletem színén az elmúlás játszik,
vágyom a helyet, hol lelkünk találkozik.
Énem a létezés börtönének foglya,
láncát rázva már szabadulna.
Ha maradnom kell, mert leláncolt az élet,
háborgó magamra kis nyugalmat kérek.
Szeretet békéje költözzön szívembe,
remény esője hulljon, hervadt létemre.
*
Szív-fájdalom
Szíved éles fájdalma
markolta mellkasod,
Hogy mindig érezzelek, gondoltad rám hagyod
Sajog, nem múlik szíved öröksége
Nem csak percekig fáj, itt hagytad örökre
Szíved makacs volt , konok,mint a természeted
Hiába nógatta, indította újra egy "ütős" szerkezet
Elfáradt a nehéz munkába, mit sportolóként végzett
A motor leállt végleg, mi téged éltetett
Elvitted magaddal örök éltű lelked
Temetőben velem maradt porrá lett tested
Hol most vagy, nincs libidó, másként kéjelegnek
Nekem mit hagytál, kötetnyi szerelmes emléked
Történetünk lapjai közt, újra látlak Téged
Álmomban visszajársz érzem közelséged
Fiatalok vagyunk, csókolunk, szeretünk
Ahol életünk is örök, haláltól nem félünk
Hitvesi szeretetem száll a magas égre
Mint rádió-adó sugárzik vevő-készülékre
Utolsó kép, hintaágyban ültél,alig kilenc éve
Filmünk szakadása most volt, talán kilenc perce?
Hogy mindig érezzelek, gondoltad rám hagyod
Sajog, nem múlik szíved öröksége
Nem csak percekig fáj, itt hagytad örökre
Szíved makacs volt , konok,mint a természeted
Hiába nógatta, indította újra egy "ütős" szerkezet
Elfáradt a nehéz munkába, mit sportolóként végzett
A motor leállt végleg, mi téged éltetett
Elvitted magaddal örök éltű lelked
Temetőben velem maradt porrá lett tested
Hol most vagy, nincs libidó, másként kéjelegnek
Nekem mit hagytál, kötetnyi szerelmes emléked
Történetünk lapjai közt, újra látlak Téged
Álmomban visszajársz érzem közelséged
Fiatalok vagyunk, csókolunk, szeretünk
Ahol életünk is örök, haláltól nem félünk
Hitvesi szeretetem száll a magas égre
Mint rádió-adó sugárzik vevő-készülékre
Utolsó kép, hintaágyban ültél,alig kilenc éve
Filmünk szakadása most volt, talán kilenc perce?
http://m.youtube.com/watch?v=v_pUTgNNw2E
VálaszTörlés