2014. március 25., kedd

Horváth István - A ritmus rabja



Horváth István

A ritmus rabja

A ritmus rabja vagyok én.
Néked szolgálok rabodként.
A táncnak sötét parkettjén,
A zene szép függőkertjén.


Az éjszaka vörös vére,
Az árnyak cikázó képe,
A dallammal összefolyva,
S lelkem örökre foglya.


Egy utolsó lépés a parketten,
S más világban leszünk ketten.
A zene lüktet az eremben,
Feloldódik benne pezsegve.


Ritmus te vagy az én istenem,
Néked áldozok táncot lejtve.
S az éjszaka tűzében,
Lángolva veled égek.


1 megjegyzés: