dr. Szeicz János
Didergő lélekkel
Nyomaszt a téli köd,
a fákról dér pereg
s már a hó is szállong,
a lelkem didereg
itt Magyarországon.
a fákról dér pereg
s már a hó is szállong,
a lelkem didereg
itt Magyarországon.
Ezer éve várunk
Európa küszöbén
bebocsátatásra,
s nyeglén hivatkozunk
zavaros múltunkra.
Európa küszöbén
bebocsátatásra,
s nyeglén hivatkozunk
zavaros múltunkra.
Annyira szeretnénk
végre másként élni,
kutatjuk kik vagyunk,
mit kell másképp tenni?
Változni akarunk!
végre másként élni,
kutatjuk kik vagyunk,
mit kell másképp tenni?
Változni akarunk!
De veszteségeink
elménkbe égették
népünk dacos gőgjét,
keresztények rendjét,
és pogány Koppányét.
elménkbe égették
népünk dacos gőgjét,
keresztények rendjét,
és pogány Koppányét.
De jó lenne végre
tisztes méltósággal
igaz szókat szólni,
és tiszta tudattal
szebb jövőben hinni.
tisztes méltósággal
igaz szókat szólni,
és tiszta tudattal
szebb jövőben hinni.
De nyomasztó a köd,
a fákról dér pereg
s már a hó is szállong,
a lelkem didereg
még Magyarországon.
a fákról dér pereg
s már a hó is szállong,
a lelkem didereg
még Magyarországon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése