Szilágyi ferenc
/Hubart/
Télutói vágyak
Égi farsang
Nyargal a szél deres lova,
Mint az acél, ide, s tova:
Vénülő Tél kardját feni,
Holdleányért megküzdeni.
Ám nincs komoly ellenfele,
Aki harcba szállna vele.
Hangja érces, ökle kemény,
Élteti még régi remény.
Holdleány ruhája ében,
Nézegeti jég tükrében.
Férjhez menne, azért szépül,
Most farsangi bálba készül.
Fény a haja, nincs más kincse,
Vállára hull ezüst tincse.
Áll már a bál, szól a zene,
Tél hercege fordul vele.
Napok telnek, mint a percek,
Erre jár a Tavasz herceg,
Fényköpenye vígan szárnyal,
El is nyargal Holdleánnyal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése