Harcos Katalin
Töredékek
Zöld illatai a zsenge
fűnek
lábaim alatt
elterülnek,
élet pezseg föld
alatt és felett,
virágok harsogó színei
intenek
felém rikoltva a
tavaszt.
Illatos táncra kelnek
a szelek,
hancúrozó
bárányfellegek
dévajul nászdalt
zengenek…
Lásd, semmi sem
monoton;
nefelejcs-kék
égboltomon
szivárvány-nevetéssel
a szerelem felém
lépdel…
*
Feszít a vágy, a
rejtett izgalom,
halántékomon dobol a
vérem.
Szívem aranyát bőven
mérem;
szerelemdalom félőn
dúdolom
leplezve belső
remegésem...
*
Szemem beitta minden
vonásodat,
ízes muzsikáját
beszédednek fülem …
hangod zenéje most
ott zeng, nélkülem,
de itt őriz titkon
ezer szép gondolat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése