2016. április 15., péntek

.kaktusz - Mint a kagylóval ...



.kaktusz
Mint a kagylóval  …

Tudod arra gondoltam,
talán, az történik időnként
az emberrel is, mint a kagylóval,
amibe belekerül akaratlan
egy apró kis homokszem,
az idő során fájdalmat,
okozva
kibírhatatlan kínokat:
így készül az igazgyöngy,
így teljesedik ki a lélek...
(fájdalom nélkül nincs igazgyöngy)
apró kis pontként
bent a testben
sokáig észrevétlen,
de egyszer, ki tudja miért,
elkezd izegni, mozogni,
jelezve, hogy jelen van:
okozva először
kisebb fájdalmat,
aztán egyre nagyobbat
a "kagylónak"...
az ember nem is sejti,
hogy ajándékba kapja,
szerencséje a szenvedése,
hogy mindaközben
ragyogó igazgyöngyé
a lelke csiszolódik...
az idő múlik,
de csak a test öregszik
szinte észrevétlen,
mert kerül a háttérbe,
fontosságát átveszi
az egyre ragyogóbb,
egyre tüneményesebb lélek:
miközben pusztul az egyik,
a másik palotává építkezik
szerencsés esetben.

2015. március 21.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése