Kandrács Róza - Fájj

Kandrács Róza

Fájj

Miért fáj, hogy elhagyott?
Hisz szívedben már tudod.
Egyszer úgy is vége lész,
nem örökös az egész.
Hazudjuk, hogy ez örök,
de szívünk már törött.
Még ma hinni is tudunk,
szeretni még akarunk.
Ma még minden oly csodás,
de vajon lesz-e folytatás?
E kettősség oly nehéz,
bele halni semmiség!
Élni-élni így tovább,
ez nehéz a folytatás.
Ki el megyen, nincsen már,
Ki itt marad annak fáj.
Feladni vagy élni hát?
Az a kérdés, hogy tovább?
A szerelem oly nehéz,
benne bízni dőreség.
Néha való-vagy csaló,
de mindig-mindig,
olyan jó.
Hinni - bízni akarunk,
mert egyszerű nők vagyunk.
Ti férfiak ugyan úgy,
szeretni mind,
megtanul.
De oly könnyen feledi,
megtartani,elvenni.
Nem eldobni, becsapni,
szívét összetaposni.
Elhagyni és nincs tovább,
mért nem értem, mond mért hát.
Szívem akkor miért fáj???