Szilágyi Ferenc - Neved lesz újra szép imám

Szilágyi Ferenc

Neved lesz újra szép imám

Kereslek én, te is tudod,
kutatva száz csalárd zugot
a föld felett, s az ég alatt,
kopogtatok kaput, falat.
Az óceánt is átszelem,
az ár tudom, könyörtelen.
Nem érhet el zsivány halál,
amíg karom reád talál.
Borúra jönne már derű,
bezárt világra tág terű,
s amerre jár a sárga nap,
e szív szavadra szárnyra kap.
Neved lesz újra szép imám,
fohászba szőtt elégiám.
Kimondva, bár a hang remeg,
tabuk továbbra nincsenek.
Szobám falán homály-titok;
a napra ablakot nyitok.
S ha végre égi fény terem,
felolvad itt e jégverem.