dr. Szeicz János
Esteledik
Az alkonyt hívtam, s
ím, leszállt,
az ég azúr és lángpiros,
mesél a néma pillanat,
mi az mi volt, és mi a most.
az ég azúr és lángpiros,
mesél a néma pillanat,
mi az mi volt, és mi a most.
Szomjazlak, mint a
fényeket,
melyből fénydómot építek,
angyalnak házat, csak neked,
de fönn csak egy felhő lebeg.
melyből fénydómot építek,
angyalnak házat, csak neked,
de fönn csak egy felhő lebeg.
A felhők is
fátylasodnak,
az alkony feldobja habját,
megnyúlt árnyék lett a társam,
a hold feltűnt az ég alján.
az alkony feldobja habját,
megnyúlt árnyék lett a társam,
a hold feltűnt az ég alján.
https://www.youtube.com/watch?v=a3SQ7-Ra86M
VálaszTörlés