György Viktória Klára
Angyali álom
Szép álmom volt az
éjjel.
s könnybe lábadt szemmel
ébredtem fel.
Rég volt ilyen érzés, amit
átéltem, nem is tudom mikor
már nem emlékszem.
Egy angyal karjai közt voltam,
nem volt hiány csókokban és
bókban.
Simogatta arcom, mint lágy
szellő gyengéden,
vigyázta az álmom, nehogy
bánat érjen.
Hisz a nappalok sírva telnek,
lassan múlnak a fájó órák, percek.
Könyörtelen hozzám az élet,
lelkem boldogsága semmivé lett.
Pihenj csak súgta halkan, kedvesen,
S ez az Angyal,
s könnybe lábadt szemmel
ébredtem fel.
Rég volt ilyen érzés, amit
átéltem, nem is tudom mikor
már nem emlékszem.
Egy angyal karjai közt voltam,
nem volt hiány csókokban és
bókban.
Simogatta arcom, mint lágy
szellő gyengéden,
vigyázta az álmom, nehogy
bánat érjen.
Hisz a nappalok sírva telnek,
lassan múlnak a fájó órák, percek.
Könyörtelen hozzám az élet,
lelkem boldogsága semmivé lett.
Pihenj csak súgta halkan, kedvesen,
S ez az Angyal,
te voltál Kedvesem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése