Jóni Barna - Éjjeli árnyak

Jóni Barna

Éjjeli árnyak

Nyúlnak az árnyak,
szürke penészt rakva a fényre.
Rásző leplet az éj takarónak az égre
Múlnak a percek, álmatag órák
végtelenített útjukat róják.
Csendben elalszik fénye a napnak,
 vaksi szemével pislog egy ablak.
Zárva az ajtód, csend a kilincsen.
Szikkad a falban a múlás,
pók szövet álom a nincsen.
Ernyed a házad,
Álmodat őrzi az isten
Kinn szelek fáznak a kertben
Álmok időznek,

várnak a tűzre, a frissre.
Úgy bizseregtet ma itt benn...
Fáj a hiányod,  illatod érzem,:::
Még ölelésed tart melegével,
hogy a hidegtől már-ne vacogjak.
Két szemed vágyom, benne ragyogjak...