Lám Etelka
Könnyek közt
Órák telnek el
könnyek közt veled
rózsafüzért morzsolunk, titkaink vezetnek,
a hullámzó csendbe, mely lebilincsel,
mikor kezedet megérintem, tudom
hallgatásod nehéz terheket cipel.
Két karom dédelget az ezüsthold fénye betakar,
úgy vígaszt lelsz bánat könnyeid elöl.
Puha pázsiton a régi emlékek árnyai suhannak.
arcunkat meglegyinti a szél, belesímulunk éjbe
vígaszt nyújtunk egymásnak az éjszaka csendjébe.
rózsafüzért morzsolunk, titkaink vezetnek,
a hullámzó csendbe, mely lebilincsel,
mikor kezedet megérintem, tudom
hallgatásod nehéz terheket cipel.
Két karom dédelget az ezüsthold fénye betakar,
úgy vígaszt lelsz bánat könnyeid elöl.
Puha pázsiton a régi emlékek árnyai suhannak.
arcunkat meglegyinti a szél, belesímulunk éjbe
vígaszt nyújtunk egymásnak az éjszaka csendjébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése