Siktár Éva - Halálközeli élmány

Siktár Éva

Halálközeli élmény

Hogyha egyszer megérint a halál,
szelével a szemed közé fúj,
elönti a lelkedet a talány,
szép énedet, mindent, tör és zúz!
Csont sovány kezével kapaszkodna beléd,
vigyorog a két szemed közé!
"Elkaplak" és hadonászik feléd
futsz, menekülsz, ne jöjjön többé!
Óvatosan lépkedsz már az úton,
hátranézel nem követ-e Ő
félsz, ha gondolatban rövid múlton
gondolkodsz, csak ne jöjjön elő!
Nem kell félni, azt diktálja agyad,
igen, de ezt könnyű mondani
izgága, s a helyén sose marad
áldozatra vár már holnap is!
Elodázni, eltudod még csendben
orvosod Ő segít, csak figyelj!
akkor leszel igazán majd rendben
ha a virág kertedben kikel.
Langyos szellő simítja az arcod
nem jön el még, nem jön érted Ő
nem hallja még a remegő hangod,
ne félj, csak a sötétségre jő'