Szomorúfűz - Tündöklő ezüst Hold

Szomorúfűz

Tündöklő ezüst Hold

 https://www.youtube.com/watch?v=fVOsvhJh6kc

Láttad Kedvesem a Holdat az égbolton?

Tündökölt. Óriási volt és igazi ezüstgömbként világított,

teljes nappali fénybe borítva a kertet.

Sokáig kint álltam és figyeltem. Csodálatos volt.

Majd később, ahogy az ablakom látószögébe ért, fénye vonzott, csalogatott...

és olyan csend volt. Szinte szellemies.

A máskor főút felől átszűrődő neszek is elhallgattak most,

beburkolóztak a Hold fényruhájába. Valahogy nagyon mély volt ez a csend.

A Hold körül - tele volt szórva az égbolt millió kis csillaggal.

Mint a tűz szikrák csillogtak, sziporkáztak, mintha kacsingatnának.

Csoda, ha nem tudok ilyenkor aludni?

Hogy az éjszaka teli van csodákkal, varázslatokkal? - és
ezekben a csodákban benne vagy, itt vagy minden pillanatban, minden kis
csillagszikrában és a vén öreg Holdban és az egész végtelenben - az én
végtelen szeretetemben ..

Kovács L. István - A magányos lélekhez

Kovács L. István

A magányos lélekhez

Még a fák is ölelkeznek,
Csak a te szíved reszket,
A magányod fázik benne,
Elment az, ki ölelhetne.

Lassan peregnek az örök idő
Üvegbe zárt homokpercei,
Melyek évekké vánszorognak,
S nincs, aki oldaná magányodat.

Szíved olyannyira fagyott,
Nem engedi már be a napot,
S az, ki hozzád közel menne,
Ő is reszket, fázik benne.

Nem engeded el a múltat,
Melybe a mád belefulladt,
És úgy a jövő is kétes,
Ha szeretni nem vagy képes.

S ha egy új nap rád nevetne,
A régivel veted össze,
És ettől elmegy a kedve,
S a jég marad a szívedben.

Fogadd szívedbe a napot,
S ha olvadni kezd jégcsapod,
Meglátod a szép szivárványt,
Engedd végre el a magányt.

Tudom, ez nem könnyű neked,
De ha újra ragyog a szemed,
Más színű lesz majd a világ,
Neked is nyílik a réten virág!

Kamarás Klára - Mi lesz velem ...

Kamarás Klára

Mi lesz velem...

Mi lesz velem? Mi lenne!
Ami bogárral, őzzel,
utak mentén bogánccsal.
Hervadok vad pipaccsal,
és elmegyek a nyárral,
vagy búcsúzom az ősszel
elszálló fecskepárral.

A tél már nem marasztal.
Hullott levél, az árva,
fehér paplanra vágyik,
s a föld ravatalára.

Szuhanics Albert - Az új gazda

Szuhanics Albert

Az új gazda

 https://www.youtube.com/watch?v=KSB10H-PmVA

Elment a nyár, elvitte mindenét,
integetett, lengetve szép kezét.
Elköltözött - egy régi fuvaros vén kocsiján -, üres a háza most.

Vidám lak volt, sok fényes ablaka,
úgy ragyogott, alig volt éjszaka.
Szellő vitte a rózsák illatát,
csókolta hold a nyárnak lábnyomát.

Ezer madár, zöld fáin énekelt,
gyümölcs érett, úgy pompázott a kert.
Az állatok utódot hoztak ott,
ellepték azt szerelmes boldogok.

Halovány fény, oly csöndes lett a ház,
hideg szobák, és hosszú éjszakák.
Beköltözött az új lakója most,
bútorokat magával nem hozott.

Szegény az ősz, szomorkás, hallgatag,
sárgul a kert, rőt fái alszanak.
A fű deres, s nehezen ébred ő,
reggel kopott ruhában jő elő.

Elköltöznek a kedves madarak,
nem fogad csak fekete varjakat.
Botladozik, szobája oly hideg,
sóhaja száll, hozzánk egy dalt liheg...

"Ne sírjatok, mert telik az idő,
a gazdag nyár, jövőre visszajő!
Én készítem a legszebb álmokat,
míg jő a tél, ki hozzánk látogat."

.kaktusz - A zongora

.kaktusz

A zongora

https://www.youtube.com/watch?v=GNF7HiWL8xc

Tudod arra gondoltam,

 hasonlít az ember a zongorára

(is), ugyan akkor hasonlít

a zongora művészére is…

(hol zongora, hol pedig zongorista)

míg csak magányosan,

nevesincsen áll a teremben,

hogy jó hangszer, nem tudni róla,

pedig biztosan az,

értett hozzá, aki megálmodta…

hogy kiderüljön, ahhoz kell

a nagyon tehetséges,

már-már művész zongorista,

aki leül mellé,

az ujjait hozzáértőn

végigfuttatja a billentyűkön,

s ha megtetszik neki,

gyönyörű hangokat képes kicsalogatni…

ha viszont helyét

egy hozzá nem értő elfoglalja,

(neki másik hangszer a specialitása)

az általa kicsalogatott hang,

az a zongora hamis lesz,

amivel az igazi zongoraművész

képes valódi csodára,

ha nem hagyja lehangolódni,

(hangolni nehéz újra)

akkor öreg korára is

értékes marad az a zongora.

2012. május 24.

Siktár János - Madárvilágunk ...

Siktár János

Madárvilágunk …

Költöző madaraink elmentek már zömmel,
csak darvak és vadludak amit láttam reggel.
A vadludak tízezrével pihennek Tatán,
ott a szép város nevezetes Öreg-taván.

Ezrével láthatók még récék és sirályok,
jól megvannak együtt, nincsenek viszályok.
Lenyűgöző látvány a vadlúd sokadalom,
s a többi madár mely együtt alszik a tavon.

Szürke darvak (Grus grus) repülnek szép kecsesen,
Álomzúg nevet viselő terület felett.
Finnországból jöttek ők szeptember havában
majd később elindulnak Észak-Afrikába.

Kemény fagyokig maradnak a Hortobágyon,
jól érzik magukat a magyar rónaságon.
Itt a földrész legnagyobb gyülekező helye,
a Hortobágyi Nemzeti Park területe.

Őshonos volt nálunk régebben ez a madár,
megszelídítése is szokás volt hajdanán.
Az apa végrendeletben hagyta fiára
a madár tollát, mit tűzött ő kalapjára.

Ihász-Kovács Éva - Grafomán nap

Ihász-Kovács Éva

Grafomán nap

Hol van az ágak kézírása
szemed villanása az időből
ahonnét újra feltör
a kétségbeesett fűszál a zsombék
Hol van a szomszéd csillag
ez itt a viszontagság
félelmetes ág. bog szövevénye

Uram hol van a béke ahogy ígérted
Miértek miért lázadnak bennem
ellenére élek a szónak
azoknak akiket szerettem
a mindig helyénvalónak
S hol van az ágak kézirása
az a napszak a régi
csak a zokogást hallom
sóhajom arcom az évi
Ki védi dísztelen szívem
mely a szeretetedtől drágább
pucérak s félnek a szavak
mint az igazi árvák

Ádám J. Csaba - Csillagvirág

Ádám J. Csaba

Csillagvilág

 https://www.youtube.com/watch?v=rC4GnY4ENcg

Messze-messze ment
égi lelkem,s
keresve-kerestelek
fényszerelmem.

Csillagvilág égi
felhőinek peremén,
szállva hozzád,
szeretve nyújtottam
néked kezem én.

Simítva-simítottam
már selymes hajadat,
boldogan élte már
meg lelkem minden
szerelmes szavadat.

Voltál már nékem
csillagvirág,mi virult
értem csillagfényben,
égi hegedűk szóltak
nékünk égi térben.

Csillagvilág égi
keringőnk magába
zárta már,szívednek,
s szívemnek élt az
igaz álma,vágy már.

Ezer gyertyafénye
értünk ringva-ringott,
mikor szívem már
lágyan imádott,
lelkedben leltem
meg én,
eme csillagvilágot.

Virult lelki létem
néked,csillagvilág
csillanó gyöngyeivel,
szerelmes lényem,
érted hullva-hulló
boldog könnyeivel.

Lelkünkért száz
galamb szállt fel-fel
a fénybe,szívet
alkotni nékünk,
csillagvilág csillogó
ég terébe.

S az idő ott véled,s
vélem végleg megállt,
s a sok csillag érted
virággá vált.

Dermedt időben véled
boldog táncát járta
tovább lelkem,
csillagvilág szép terében
maradtál nékem örök
szerelmem.

...Messze-messze szállt
lelkem,tán nálad jártam
szép szerelmem...nem
a földön,nem az égben,
magamnak találtalak
meg csillagvilágú ezüst-
fényben...

(2014. április 26.(szombat)

Mysty Kata - Egy szál, egy sziron

Mysty Kata

Egy szál, egy szirom

Egy szál, egy szirom,
S a kezed, ha fogom...
Nem szakad el a szál,
Ideköt hozzám.

Jó, ha rád bízom
Magam, mert tudom,
Aggódni nincs okom,
Bizalmadat bírom.

Ez már nem titok,
Szeretsz, s én viszont,
Nem szürke, ez más...
Valós színvallás.

Jó, ha rám bízod
Magad, mert tudod...
Aggódni nincs okod,
Bizalmamat bírod!

Ha rá mód nyílik,
S arannyá izzik...
Bátoríts, vidíts,
Magadhoz szoríts!

Zsiga Lajos - könnyeid alatt ..

Zsiga Lajos

könnyeid alatt…

https://www.youtube.com/watch?v=6_l5Eo7hQTo

öl… 

a ki nem mondott szó
te dalolj ha fáj is
könnyeid alatt
majd mosoly fakad
ne szégyelld magad
ha a lélek tornácáról
rád kiált a bánat
ne tépd ki szíved
vesd oda a múltnak
a holnap épít neked
majd egy szebb várat
ölelő karok ölelnek
s elrohan a bánat
szivárványruhába
öltözik a boldogság
egekig emelnek
az angyalok tánca
elfelejted örökre
a ki nem mondott szót
helyette…dal zeng fel
az égi muzsikában

Nagy Horváth Iloan - ,,,

Nagy Horváth Ilona

…

Ma lefognám folyton rohanó gondolataink,

érvénytelen mellékutakra tértünk,

félelemből, s mert így volt egyszerűbb.

Megráznám magam,

ne rejtsen semmit az ágköz.

Mint fösvény diófák, álltuk az őszt,

csak leveleink hulltak évről évre.

Mennyi madarat ringattam hiába…

Mennyi árnyékot adtam…

S ami ágaimon megteremt,

nem szórtam soha eléd,

a széltől is megtagadtam,

s őriztem minden vihar elől.

Mindennapi levelünket.

Ha megadná, aki félrefonja sorsunk,

ajkadra a megfelelő szavakat tenném:

azokat mondd magad elé,

s szelídítve írd nekem,

én megtaláljam közte azokat,

amik belül susogtak mindannyiszor,

ha gondolatban végigsimítottam a nyakadon

vagy belebolondultam egy-egy rögzített

mosolyba.

A pimasz gödröcskék fölött

tisztes ezüsttel vegyül a kéthetes borosta, minden

más a régi. Nélküled csorgó

fukar élet. Alig ad. Csenevész diót,

elszórt, kivehetetlen szókat.

Szalay László - Ezüst-kék a hang

Szalay László

Ezüst-kék a hang

Ezüst-kék a hang

Visszhang a vágy

Gitár a szívdobbanás

Szaxofon-érzés ül

Az aluljáró

Megszokás illatán

Hanghegyek omlanak

Vérzőn, szabadítón

Fénnyé válok

Míg szól a dallam

A dzsessznek

Értelme nincs

Hagyja

Foszló gondolataim

Letekeredni végre

Gúzsba kötött lelkem

Zsibbadt szárnyairól

Lélegezz

Mondja bennem a

Sűrűsödő csend

Aztán csak a

A felhők felett

A felhők felett

A repülés

A repülés

Ahogy tova leng

Ahogy tova leng

Kondra Katalin - Apa

Kondra Katalin

Apa

Tenyereden tartasz, belesimulok,
mint fészekből kihullt, gyenge madár.
Felnézek rád, dörömböl a szívem,
nem tudom még, mi vár reám.
Nem mozdulok, hagyom, hogy megérints.
Engedem, döntsél a sorsom felett,
miközben a szívem mélyén érzem,
vigyázol rám, és nagyon szeretsz.
Aztán felemelsz, és gyengéd szóval biztatsz,
hogy tudok repülni, s én elhiszem neked.
Megismertelek, és nem tudnék már élni
soha-soha többé nélküled.

Maszong József - Érzed ... itt bent ..

Maszong József

Érzed … itt bent..

 https://www.youtube.com/watch?v=PeMCALenrZ4

Érzed...itt...benn..
lüktet...vibrál..?
Csók közben...
kéz...láb...remeg...
s erő elhagy..?
Csak forróság járja tested..
s lélegzeted..kihagy..
Ha már a csókból..elég..
öledben a tűz..ég..
s a láng már perzsel..
Megadásra vársz..?
buja, gyönyörre..?
Kéred.. hatoljon..
ölem-öledbe..!
Vegye be várát..
a gyönyöröknek..
Forrjon össze ajkunk..
mindketten..akarjuk..
Bejárni az éden ..minden..
gyönyörét..s kínját..
poklát s meny-országát..
Felhörpinteni minden csepp..
mézét..mámorító borát..
Akarod..hogy mindez..
tied ..legyen..velem..?
Áldozzuk fel testünk..
égő..szerelemben..!

Kovács Daniela - Ne szégyenkezzünk ..

Kovács Daniela

Ne szégyenkezzünk ..

A vétkekben vajúdó világban élve, gyakran megesik, hogy nem tudunk védekezni a tettek ellen,

amelyek szemünk íriszét bántják, és sokszor nem tudunk védekezni azon embergondolatok ellen sem,

melyek ajkainkat mérgezik, ám kárpótol minket a felismerés, hogy mosolyoghatunk,

alkothatunk, ölelhetünk is, és akkor a magányos

Igazság arca előtt állva tudatosul bennünk,

EMBEREK

vagyunk mindannyian.

Igyekezzünk hát akként is élni! Ne szégyenkezzünk, ha mások is látják,

amint itatóspapírként magunkba zárjuk a szépség harmatát, a jóság mézét,

mert talán a látványtól kedvet kapnak ők is a jótételhez.

Az űrlap alja

Szomorúfűz - Az idő fordul ...

Szomorúfűz

Az idő fordul …

 https://www.youtube.com/watch?v=weenk_YQ-8U

A Hold nagy, kerek hassal gurul

az égi udvaron.

Az idő fordul:

fények és árnyak váltakoznak.

Múltunk is tovahalad.

Az éjben a csönd ölel.

A hajnal selyme terül fölénk,

felváltva a sötétséget.

Elkóborolnak a csillagok,

más világ nyit,

a lelkek is új életre lépnek a fényben –

 új reménnyel.

Pénzár Miklós csaba - Éji órán

Pénzár Miklós Csaba

Éji órán

https://www.youtube.com/watch?list=RDa1u3phAVTE0&v=tLmN84GtrL0

Éji órán Rád gondolok
előjönnek gondolatok
Egyre szebbek, élnek
emlékeket felidéznek
Milyen jó is volt Veled
a drága rongyos élet
Nevettünk,gondtalanul
csak a mával törődtünk
Néha szomorú lettem
de szemeidbe néztem
Kivirult újra fájó szívem
égett benne szerelmem
Szép volt Veled az élet
köszönöm szerelmedet
Köszönöm a szereteted
mikor ápoltál, vigyáztál
Két kezeddel simogattál
a naptól széltől megóvtál
Mindenedet nekem adtad
adtam érte szép szavakat
A verseimet Neked írtam
a kezemet megcsókoltad
A könnyeiddel simogattál
néha még rám is szóltál
Hé ne írj már olyan sokat
jobb,ha holnapra is marad
Így évődtünk néha Veled
én szorítottam a kezedet

György Viktória Klára - Szeretlek

György Viktória Klára

Szeretlek.

Õszintén, lelkemmel ölellek.
Szeretlek.
Nem titok, világgá kiáltom
ne vess meg.
Szeretlek.
Azt hittem álom vagy képzelet,
de nem,
ez a legtisztább, legõszintébb,
leggyengédebb szeretet.
Nem hittem volna, hogy érzek
még így valaha,
a boldogság hozzám újra bekopogott,
minden órát, percet beragyogott.
Szeretlek kimondom újra és újra,
szeretlek suttogom halkan, súgva.
Szeretlek amíg az idõnek van kezdete
és vége,
szeretlek kedvesem most és mindörökre.

Birtyik Csaba - Nézz a szemembe!

Birtyik Csaba

Nézz a szemembe!

Nézz a szemembe!
S úgy mondd el mi bánt!
Felemelt fejjel,
ne lássák, ha fáj!

Nézz a szemembe!
S vedd észre benne
a Lelkem, amely
most Feléd fordul!

Nézz a szemembe!
S én meghallgatok
minden igazságot,
ami Tőled ered.

Hallgatom szavad.
Árad a szeretet!
Hallgatlak mindig,
csak lássam a szemed!

Hatos Márta - Ködfátyol

Hatos Márta

Ködfátyol 

https://www.youtube.com/watch?v=Enzsdie7JD4

gyorsan múló
érzéki szeszélyed
ködfátylas
holdamra feszít
látlak
kimondott szavakban
hiányod az éjben
visszatér
érzem tested
melegét

könnyű, könnytelen lépés
másik dimenzió
elmúlástól lopott
éber álom
széthasított vágy
bevetett ágy

egy dal kísért
az érintés
őrült emlék lüktet
ereimben
küzdök
balga végzetem ellen
vérem
kigyúlva földre hull
a végtelenben
találkozunk
létünk
gyászosan összesimul

csillagban vadvirágban
voltál vagy képzeltelek
a láthatatlan szálak
kitéphetetlenek

erőtlenül küldöm
a morze jeleket
lelkemben
fáradt fájdalom
szívemben
csikorgó hideg
nem számolom
a múló perceket

Grigó Zoltán - Végtelen

Grigo Zoltán

Végtelen

Feküdtem magamban este a réten,
körülöttem már álmodtak a füvek,
mint szentjánosbogarak fent az égen,
kigyúltak parányi lángoló tüzek,
elkezdett felém ballagni az erdő,
a fülembe titkokat súgott az éj,
a szelíden kanyargó folyó felől,
esőillatot hordott hátán a szél,
megállt az idő, már nem rohant tovább,
egy pillanatra behunytam a szemem,
a csillagok meg csak nézték tétován,
ahogy magához emel a végtelen.