2018. november 11., vasárnap

Lelkes Miklós - A nyári ősz


Lelkes Miklós

A nyári ősz



Madarat megfog, a markában elrejt
a nyári ősz, s elengedi: - Repülhet!
A madár száll. Szárnyíves végtelenben
csillog egy könnycsepp.


Égtükrön piros bogyók elmerengnek.
Emlék már bennük a lángszirmos rózsa.
Sétál a vers és színekkel varázsol.
Szépség tudósa.


Meging a táj a nyári őszben, s indul
levélnép, lóbál múltat, jelent, gondot.
Keserű lesz vágyban édesnek képzelt,
ha majd kibontott.


Ó, az a nyár más volt! Csorgatta mézét
idő, ígérő, jót akaró eszme, -
és nem hitte el, hogy a tél, kegyetlen,
már ott, felette.


Kereszt király, az augusztusi erdőn!
Lent, a városban, falragasz bolondság,
híveid forgó érdek-hazugsága:
- Együtt az ország.


Együtt? Egyre több elcsüggedt levélen
őszi rozsda, s valót nem gyűr le látszat.
Külön-külön csillog megannyi könnycsepp,
bánat-magának.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése