Fazekas Imre Pál
Természet szeletel
pirosan kelt fel a
nap
simogató fényét
nevetve szórta szét
párák ködök
köszöntötték
sietve szállt a lég a
kék egek felé
álmukból kelve fel
susorogtak a fák
ébredt a fű és új
csodák
szaladtak szét a
friss szép nappalon
méhek csókolgattak
párzó virágokat
madarak szórták a
szerelemdalokat
tele volt élettel az
egész világ
csak néztem
hallgattam mint a gyermek a mesét
a mindenség üzenetét
az embernek mennyit
lehetne még
szeretni mind ami jó
ami szép
**
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése