Torma Zsuzsanna
Megjöttem én, az Ősz
Megjöttem én, az Ősz,
zöld cipőm, s kosaram is tele,
megsárgult és színes
az elmúlás minden levele,
szoknyám is vöröses, rőtszínű,
hiszen a piktor sokszínű,
hajamban is már több az ősz.
De ugye, én is szép vagyok,
hisz sok még a zöld, s a nagy fagyok
ideje tán még nem jön el!
Vállam borítja néha ködlepel,
de lásd, egy kis zápor most sem árt,
mert éltetnem kell a földbe
elvetett magok után a határt.
S nyomomban jő majd szél,
s a tél, hóval tele lesz minden házfedél,
én akkor régen messze járok tőletek,
pihenni térek, hogy jövőre
a nyár után majd ismét itt legyek!
zöld cipőm, s kosaram is tele,
megsárgult és színes
az elmúlás minden levele,
szoknyám is vöröses, rőtszínű,
hiszen a piktor sokszínű,
hajamban is már több az ősz.
De ugye, én is szép vagyok,
hisz sok még a zöld, s a nagy fagyok
ideje tán még nem jön el!
Vállam borítja néha ködlepel,
de lásd, egy kis zápor most sem árt,
mert éltetnem kell a földbe
elvetett magok után a határt.
S nyomomban jő majd szél,
s a tél, hóval tele lesz minden házfedél,
én akkor régen messze járok tőletek,
pihenni térek, hogy jövőre
a nyár után majd ismét itt legyek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése